Címke: Vers

2012-04-15 / / Vers

Kulcsokat csörgető megriadt nappalok Sötétet-ásító remény-kezdemények Felrebbent verebek Ijedtükben vízbe dobott kőnek hiszik magukat

2012-04-07 / / Vers

Annyi helyen laktam már, vannak bolygóim is, talán még nem tudod, vagy csak álmok ezek, elhagyott és elörökölt tárgyak, nem tudom. Zavar ha meg kell kerülni, vagy ha el kell…

2012-03-30 / / Vers

Világgá, már késő Kicsúfollnak. Hejes írásom röhögik. Álok, a Hold fényben. Álok, fojik könnyem. Vállasztó polgárok fejét tele tömik. Róllam szóló viccekkel gúnyollnak könnyen. Szegény kis álamfő vagyok, mit ártottam.…

2012-03-14 / / Vers

1. fölülről nézlek, kicsit félve megkérded, hogy most rád másztam? igen, rád másztam annak ellenére, hogy nem kívánlak úgy mint régen – ezúttal csak a bor sztriptízel hangszálaimra tekeredve csak…

2012-03-04 / / Vers

I. Minek türtőztetném magam? A magasságos Isten az ajtóban áll, onnan figyel. Egy széket érdemes volna előhúznom, vendégséget mutatni, vendégpapucsot, amibe egyszer mégis belenőtt a lába. Istenem, azok a nők.…

2012-02-29 / / Vers

A zarándok útja behemót-szavaktól remeg, a hold süt, a száműzött felnevet, hiszen nincs neve, a kóbor, mert istenségtől féli a hideget, tél van, mégis evez a tengeren. És mondanák a…

2012-02-22 / / Vers

Házam mögött egy lapos kövekkel teli ösvényre lépek, bejáratát régen öblös, barna hordóval takartam, mert a kanyarba belátni mindig félek, s most nem értem, miért terem elém az út széléről…

2012-02-12 / / Vers

kinder a barátnőm üreges tojásokat tojik ha elrepedt jön csak a vákuum meszes zigótazaj a barátnőm belül cserepes a könnycsatornáján savas eső folyik felszakadt csatornahéjak a barátnőm feldugja magának és…

2012-02-11 / / Vers

Hogy vehetted fel a pirulós idegenséghez ezt a középszerűnek is elcsépelt ősz délutánt? Ennyi, most ennyi… … Jön a beljebb kezdés, hogy így alkottatunk-e meg, hogy közvetlenül egymást nem érdekeljük,…

2012-02-09 / / Vers

Hónapok óta először Jutott eszembe egy tiszta sor A vasútállomásról Reggel a hideg miatt Nem volt ott senki azt hiszem Ez mind nem az én hibám Aztán persze hiába Keresem…

2012-02-05 / / Vers

Arcokat kerestem a város hasadékában, ahol összegyűlt a hó: fehér papír. Nincs több, ezt mondta anyám, nincs több rokon, ne keressek, fogjam meg a nehéz szatyrot, amíg rágyújt, különben üldözni…