Címke: Vers

2014-12-12 / / friss szöveg

A fehér, szürke, drapp vezetékek, amíg a metró halad, rángatózva hullámzanak a szemközti arcok mögött. Jobbra, az ülésen egyenes vonalú, lassú csorgás a harag. Talán érméket találnál benne, így arra…

Apa szomorú, mikor beül a Dukaba. Egyedül rükvercel magányos múltjába. Ködképek, eső szitál, reflektor kiégve. Ablaktörlő csoszog, nagyapát idézve. Apa nem sír és nem tudja, miért fájt Az előbb valami…

nem akarok semminek az elrontója, de az elkezdője sem lenni, csak szemlélni szeretném a világot, mint gyerekkorom legsötétebb napján, amikor télen az öt fokban bátyám nagy, fehér ablakain keresztül idegesen…

2014-10-27 / / friss szöveg

Egyszer megírom majd hogy semmi haszna. megírom, mielőtt más megírja hogy a fájdalom kerek. Egyszer megírom neked megírom, és majd úgy lesz kerek. Nézd! milyen szépen pattog, milyen gömbölyűek a…

Olyan meleg van, hogy még a hűtőben is megrohad Minden, penészedik, új gombafajok jönnek létre, Kész paradicsom egy biológusnak. Márta Bosszúsan csapja be az ajtót, rákiált Máriára, aki persze nem…

2014-10-13 / / friss szöveg

Támadás Hajnalban a szürke dombhát felemelkedik A vicsorgó nap bíborába öltözködik S felizzik a sodródó füstben, bár félhomály Fedi a baljós fűtlen lejtőt. S egymást követik A tankok. A szögesdrót…

Azt mondják, hatnak rám az évszakok. Hogy nyáron kitágulok, majd vizet eresztek. Átérem a söröskorsók vonalát, s A kihabzott üvegen fényként török meg. Hogy télen ránehezedem a jégtakarókra, Mint holmi…

2014-09-11 / / friss szöveg

Eszembe jutottál arról, hogy rád gondoltam, a nap mint nap szétszedett reggelemben, amint egy bögre müzlis tej és a gyomorfekvő sültkolbász között vacillálok. Mígnem már időm sincsen. Indulnom kell. De…

2014-08-25 / / friss szöveg

„s mi (akik mindig távol legeltünk egymástól) megmásíthatatlanul tudnánk úr ír s a házak építését nem lehet a tetővel kezdeni” (Kassák Lajos: 9) úgy vagyok veled újabban, mint a tengerrel,…

Hogy végleg mennem kell, nem lepett meg. Egy ideje már csak az üres poharat emeltem a számhoz, mintha innék. A meglepő az volt, hogy A hangyák élete című versembe küldtél,…

2014-08-05 / / Vers

Panoráma az évszak irányváltásában, mintha most növekedne meg a levegő páratartalma, egyszerre nyomasztó lesz a délután. Árnyékban zárjuk a beszélgetést, fülem mögé simítom hajam, és cigit veszek elő, folyvást ezzel…

2014-07-26 / / Vers

Falba vert szögek tartják keretekbe szorult emlékeimet a panelból, Gödről, az anyám óvodás koráról, csókról, mikrofonfejről. Egyesek rég belehaltak, üres részei már a falnak, mozdulatlan feketéllenek, néma, lapos fejű bogarak,…