Címke: Kosztolányi Dezső

2017-06-09 / / Egyéb

Kiforrott hanggal, szigorú szerkesztésmóddal és skandináv mitológiával találkozhatunk Ferencz Mónika verseiben. Vagy éppen matematikai szakszavakkal és csillagképekkel. Mindez hatványozottan igaz Hátam mögött dél című első kötetére, amelyet olyan kinyitni, mint…

2014-10-27 / / Beszámoló

Október 16-án, a fővárosi Centrál Kávéházban mutatták be Oscar Wilde Dorian Gray képmása című regényének cenzúrázatlan változatát, amelyhez Dunajcsik Mátyás készített új magyar fordítást. Az Alföldi Róbert felolvasásával színesített rendezvényen…

2014-07-17 / / Beszámoló

Vágó Rita 2013-as kiállítása, az Illusztrációk újabb három képpel bővült a történelmileg nevezetes Hadik Kávéházban. Szathmári Gábor: A lentről jött ember című novellás kötetéhez készült, kiragadott eseménydarabok mellett, a festőnő…

2014-04-01 / / Vers

Légy csak magad, ne fuss az istenekhez, a végtelenbe lökve – járj magad. Az ember a tömeg zajába elvész, de a magány habtengerén szabad. Légy csak magad te, a magány…

2012-10-20 / / Beszámoló

Második állomás A FISZ/BOOK címen futó rendezvénysorozat második eseménye a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék irodájában került megrendezésre. Az Alföld stúdió és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) sikeres együttműködésének…

– Széljegyzet egy (vers)vitához –

Előrebocsátom kellemetlen vitapartner leszek, hiszen elsősorban nem a leírt és itt, a FélOnline-on közölt szövegekre reagálok, hanem a Vízraktérben, november 10-én lezajlott versvita (továbbiakban: kerekasztal-beszélgetés; továbbiakban: kab.) által kiváltott reflexióimat közlöm. Egyrészt azért döntöttem úgy, hogy megírom az álláspontomat, mert számomra bosszantóan, sőt bántóan kevés volt az írt vita és a kab. során is a konkrét versszövegre hivatkozás. Értem én, hogy Hegel, Dilthey, Heidegger, Gadamer és mások felől is ugyanolyan érdekes lehet ránézni egy – valljuk be – irodalmi kérdésre, de néhány költői életmű (fülszövegen túli) emlegetése talán nem ront sokat a míves gondolatmeneten. Magam tehát ez utóbbira teszek kísérletet.
Másik indokom a megszólalásra, hogy az egész, itt kialakult, ilyen mérvű versvitának nem éreztem semmiféle aktualitását, egészen addig, amíg a kab. utolsó utáni pillanataiban a politikai költészet megítélése terítékre nem került. Erről viszont – és ennek bizonyítására is törekszem a következőkben – talán aktuális kérdés beszélni. Tudom, hogy ez csak egészen szűk szelete a versvita által kisütött tortának, ám számomra ez tűnik most (!) a leginkább továbbgondolható problémának. Egyúttal jó lehetőség, hogy – önző módon – magam is (szigorúan címszavakban!) átfussak azokon a szempontokon, amelyek mentén a kortárs magyar líráról és a politikai költészetről töröm a fejem.

2011-12-09 / / kiállítás

– avagy vizuális „brainstorming” az Indiai Kulturális Központ és a Szentendrei Régi Művésztelep közreműködésével 150 évvel ezelőtt, 1861-ben született Rabindranáth Tagore Kalkuttában. 1913-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, így a nagyvilág leginkább,…