Címke: Janáky Marianna

Bátorságunk háromgyökerű volt. Sokáig. Lombos, mint a tornaterem mögötti nyárfa. Nyolcadik tavaszán kettesével vérvételre felsorakozott az osztály. Peti jött ki először: Csak az ujjunkat szúrják meg, és nem is fáj!…

Hatvanas telt nő macskapuhán lépked a modern bútorokkal berendezett nappaliban. Arca kipirult. Leül a fotelba, szemében temetés. Becsukja az iPad fedelét. Kaptam a facebookon egy levelet: „Szia, de jó, hogy…

Minden évben egyszer megkoszorúznak. Olyankor az ég általában szürke kabátot vesz, szól valami zene, még épp nem esik, ünnepi beszéd, vers. A környéken lakókat, akik naponta előttem mennek el – gyerekek…

2014-05-16 / / Próza

Mint újságmellékletből kislányként a kivágós-babát, kivágom magam belőled huszonhat év után. A Tiszánál a homokban fürödtünk, majd egy ágdarabbal körberajzoltalak. Felültél, átfogtad derekam, megnyálaztad ujjad. Köldökömnél kezdted a háromszöget, közben…