Címke: Fehér Renátó

2012-03-29 / / Beszámoló

– Grecsó Krisztián Aegon-díjához – „Olyan sok mindent nem kérdeztünk meg, amit meg kellett volna.” (Törőcsik Mari) Csak a nagy szerelmeket szokás túlragozni. Mondom mindezt azért, mert nem először örömködöm…

2012-02-18 / / Beszámoló

Litera Előhívás a politikai költészetről Új évadot kezdett a Litera Előhívás című sorozata a Nyitott Műhelyben. Noha az asztalnál a korábbiakhoz hasonlóan Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és…

2012-01-20 / / esszé

„– Ha nem játsszák el nekem rendesen a János vitézt, ettől eddig,
a tündérpillantású Bajkál-tó mézédes jege alá lövetem magukat.
– Ugyan, Tábornok úr…
– Csak úgy, ahogy maga Újvidéken a Duna jege alá.
– Én? Nem is voltam Újvidéken! Már miért ne lettem volna, Bandi!
De mi a stadionnál voltunk, a Dunát nem is láttuk…
Ne lássam a tengert!”

(Kovács – Mohácsi – Mohácsi: Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe)

(Ezekben a napokban férfi kézilabda Európa-bajnokság zajlik Szerbiában. Mikor ezt írom, a C jelű kvartettben szereplő magyar válogatott két mérkőzésen van túl, és készül a harmadikra. Az elmúlt napokban hallatlanul küzdelmes csatákat vívtak a fiúk, mindenki a maximumig pörgette magát, a második összecsapás legvégén például egy időn túli hetessel egyenlítettünk – gólszerzőnk a Jóisten segítségét emlegette. Büszke lehet rájuk, aki követi a közvetítéseket. A helyszínen is óriási létszámú magyar közönség buzdítja, lelkesíti a csapatot. Csoportmeccseink mindegyikét az újvidéki Spens Sports Centerben rendezik.)

1941 áprilisában Magyarország bekapcsolódik a Jugoszlávia elleni harcokba és elkezdi visszafoglalni a Délvidéket. 1942. január 12-étől „a magyar hatóságok razziát rendelnek el a Bácskában, mert szerb partizánfelkeléstől tartanak. A razzia megfélemlítő akcióvá alakul. Embereket végeznek ki (január 20. és 23. között, tehát éppen 70 éve – F. R.) minden vizsgálat, bírósági eljárás és ítélet nélkül, közöttük több mint 2500 szerbet és közel 800 zsidót. Sokakat a befagyott folyón robbantott lékekhez hajtanak és ott végeznek ki. (…) Ezek a tények.” – Ilyen mondatokkal kezdődik Kovács András Hideg napok című 1966-os filmje, amely Cseres Tibor hasonló című regényéből készült.

– Széljegyzet egy (vers)vitához –

Előrebocsátom kellemetlen vitapartner leszek, hiszen elsősorban nem a leírt és itt, a FélOnline-on közölt szövegekre reagálok, hanem a Vízraktérben, november 10-én lezajlott versvita (továbbiakban: kerekasztal-beszélgetés; továbbiakban: kab.) által kiváltott reflexióimat közlöm. Egyrészt azért döntöttem úgy, hogy megírom az álláspontomat, mert számomra bosszantóan, sőt bántóan kevés volt az írt vita és a kab. során is a konkrét versszövegre hivatkozás. Értem én, hogy Hegel, Dilthey, Heidegger, Gadamer és mások felől is ugyanolyan érdekes lehet ránézni egy – valljuk be – irodalmi kérdésre, de néhány költői életmű (fülszövegen túli) emlegetése talán nem ront sokat a míves gondolatmeneten. Magam tehát ez utóbbira teszek kísérletet.
Másik indokom a megszólalásra, hogy az egész, itt kialakult, ilyen mérvű versvitának nem éreztem semmiféle aktualitását, egészen addig, amíg a kab. utolsó utáni pillanataiban a politikai költészet megítélése terítékre nem került. Erről viszont – és ennek bizonyítására is törekszem a következőkben – talán aktuális kérdés beszélni. Tudom, hogy ez csak egészen szűk szelete a versvita által kisütött tortának, ám számomra ez tűnik most (!) a leginkább továbbgondolható problémának. Egyúttal jó lehetőség, hogy – önző módon – magam is (szigorúan címszavakban!) átfussak azokon a szempontokon, amelyek mentén a kortárs magyar líráról és a politikai költészetről töröm a fejem.

2011-10-30 / / Beszámoló

Az a meglepő, egyszersmind örömteli helyzet állt elő, hogy a Kemény István születésének 50. évfordulóján a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott köszöntés adott valamit. Miután az ilyen típusú rendezvények ritkán mozdulnak…

2011-09-04 / / könyvkritika

A könyvtárakban, könyvesboltokban elérhető, az Apokrif folyóirat költőinek első, 2009-ben napvilágot látott antológiája. A könyvben kilenc egyetemista (zömében az ELTE BTK magyar szakáról), pályakezdő (sőt, a megjelenés óta pályára állt) költő ötven darab verse olvasható. Egy „kezdő antológia”, vagy első kötet, ha nagyon gáz, irgalmatlan veszélyforrás pályájukra nézve a benne publikálóknak.

2011-05-04 / / Felolvasóest

(fotó: Braun Benjamin)

2010-03-29 / / Lapszemle

Megjelent az Apokrif nyolcadik száma, Fehér Renátó, Kántás Balázs, Palágyi László, Sós Dóra, Stolcz Ádám, Takács Nándor és Tóth Anikó verseivel, Csordás László műfordításaival, Nyerges Gábor Ádám, Torma Mária és…

2010-03-27 / / Felolvasóest

A FÉL és az Apokrif szerzőinek közös estje. Március 31.-én este hattól a Szabad az Á-ban. Felolvasnak: Mihályi Réka (FÉL) Kemény Lili  (FÉL) B. Horváth László (FÉL) Váczi Lajos (FÉL)…