FÉL Posts

A Késelés Késsel rovatban magyar szerzők eddig publikálatlan versei mellé közlünk „állandó kritikusgárdánk” tagjaitól (Borda Réka, Csete Soma, Kállay Eszter, Melhardt Gergő, Vajna Ádám) pár bekezdésnyi reflexiót. A szerzők nem…

A Késelés Késsel rovatban magyar szerzők eddig publikálatlan versei mellé közlünk „állandó kritikusgárdánk” tagjaitól (Borda Réka, Csete Soma, Kállay Eszter, Melhardt Gergő, Vajna Ádám) pár bekezdésnyi reflexiót. A szerzők nem…

Olyan vagyok ma, amire nincsen gyógyszer, Óvatosan gézbe tekerem az álmaim, Csak tompulok egyre, mint a látás, Vagy, mint a látásvesztéstől való félelem Valami most felégett. Vele én is Vagy…

2018-12-21 / / Beszámoló

Úgy esett, mintha dézsából öntenék. A szikkadt talaj szomjasan itta magába a sóvárgott nedvességet, a bokrok, fák, virágok felélénkülve hajladoztak a friss szélben. A román–magyar határ mentén magas termetű férfi…

2018-12-06 / / esszé

“Vannak vidékek viselem Akár a bőrt a testemen” Kányádi Sándor   Egészen korai emlékeim is vannak. Emlékszem például arra, hogy anyámmal várjuk a villamost. A következő snitt, hogy a Julius…

2018-12-05 / / Egyéb

az uniós játszótéren a hányásfoltot a mezőt amit harmadikban felgyújtottunk ahol először vertek meg a csillagokat ahogy innen látszanak első barátaimat a fákat a pókokat amik hajszálrepedésekké fonták a szomszéd…