Címke: Könyv

2012-01-18 / / Beszámoló

Beszámoló a 14. ImPulzus estről A litera.hu hirdetménye szerint a József Attila Kör kritikai beszélgetéssorozata új résztvevőkkel indul újra, aminek mindenki tudhat örülni. A Trafóban összegyűltek ez alkalommal tanulságos irodalmi…

2012-01-15 / / könyvkritika

Turczi István A változás memóriája című kötetéről Turczi István legújabb verseskötete ismételten meglepi, kihívás elé állítja olvasóját. Érett, egyéni, jól felismerhető hangja mellett Turczi kísérletező kedvű költő, aki szereti mindig…

2011-12-08 / / könyvkritika

Kemény Lili Madaram című verseskötetéről Nehéz dolga van annak, aki érdemben és elfogulatlanul akar nyilatkozni Kemény Lili első, Madaram című verseskötetéről. A fiatal, mindössze tizennyolc éves (!) költőnő egy éve…

2011-12-01 / / Beszámoló

Elfogult vagyok Kemény Lili hétfői kötetbemutatójával kapcsolatban. Ha lehet, kettősen is, mivel amennyire kedvelem Lilit, annyira nem szeretem az irodalmi celebrációkat, bemutatókat, évfordulókat. Ilyenkor az emberek az „ünnepelt” személyétől, személyiségétől…

Krusovszky Dénes A felesleges part című kötetéről Krusovszky Dénes harmadik verseskötetében folytatja azt az utat, amelyet a költő első két kötetében megkezdett. Most, kétévnyi hallgatás után lép újra az olvasók…

2011-10-19 / / könyvkritika

Ha egy költő elkezd prózát írni, önkéntelenül is felmerülhet a kérdés: vajon hogy áll majd neki, ha nem verset ír? A litera.hu-n megjelent írásokból ítélve már nyugodt szívvel mondhatom, hogy…

Tóth Krisztina Pixel című kötete a könyvhéten, a Magvető gondozásában jelent meg. A könyv harminc rövid novellát tartalmaz, melyeket részben allúz, részben nagyon is explicit utalásrendszer fűz össze. Jóllehet az…

2011-09-15 / / Beszámoló

Beszámoló Ljudmila Ulickaja Imágó című regényének budapesti bemutatójáról Szeptember 14-én, Pécs és Debrecen után Budapesten is bemutatták Ljudmila Ulickaja legújabb regényét, az Imágót, és ezzel véget is ért az orosz…

2011-09-14 / / könyvkritika

Mottók és motívumok Marno János: a semmi esélye c. kötetében Marno János legújabb verseskötete, „a semmi esélye” 2010-ben jelent meg a Palimpszeszt és a Prae.hu kiadásában, és több szempontból is…

2011-03-03 / / Vers

A farmeremre hullt egy darab Orbán Ottó nem hamu vagy ilyesmi csak málló könyv én meg ha belegondolok hogy eleddig már hány tonna szín költészet takarta e terméketlen talajt melynek…

2010-03-09 / / könyvkritika

152 oldal Magvető, 2004
152 oldal Magvető, 2004

A papírborító fülén bizalomgerjesztő szöveg árulkodik a könyv tartalmáról, így az Odaadó hívetek, Surik után nem volt kétséges, ezt olvasom el- most pedig, úgy gondolom, ez a szöveg lehet a legjobb kiindulópontja a könyv kritikájának. Furcsa érzés fogott el, végig az olvasás alatt, biztos volt, hogy becsaptak, de egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy azért voltam képtelen letenni e rövid kis könyvecskét, mert érdekes volt, vagy mert vártam a csattanót. Persze, ha az utóbbi miatt, jól tettem- csattanó az volt, ha túlkésőn és túl röviden levezetve is.

Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül.
– Idézet a könyv fülszövegéből

Ulickaja a kilencvennyolcadik oldalig húz (146 oldalas a könyv) egy látszólag bevezetésnek tűnő történethalmazt, melynek darabjait csupán a több részben is felbukkanó szereplők és a főhősnő, Zsenya személye tart össze. Nos, itt kezdődik az utolsó és egyben leghosszabb fejezet, melynek közepén történik meg hősünk tragédiája, az autóbaleset. Ha úgy vesszük, olyan nőkkel beszélt korábban, akik mind tragédiákon mentek át, de rendbe jött az életük, helytálló a befejezés, mi szerint ő is felépül és mégsem lesz öngyilkos. Csakhogy ezek a történetek kósza odavetett ötletek, tragédiának nem mind mondható, ráadásul egytől- egyig csak képzelgés. Remek gondolatokból keríthetne valóban megrázó történeteket az írónő, e helyett látszólag felad mindent a felénél.

A részek- valószínűleg sejtelmesnek szánt- lezáratlan befejezései azt sugallják, lusta volt tovább gondolkodni és az olvasóra hagyja a saját feladatát. Kicsit olyan, mintha a Roald Dahl-i Meghökkentő mesék moszkvai változatait olvasnánk, de a helyett hogy a részek végének megoldatlansága kétségbe ejtene, inkább felbosszant. A történeteket meséli el és a lélektan kitalálását várja az olvasótól, persze hiába, mert kinek lenne kedve napokig azon gondolkodni, hogy miért képzel magának a fantasztikus csodákkal teli életű kislány egy bátyát és miért képzel egy szép kisfiú anyja korábban meghalt gyerekeket magának.

Ugyan azt ígértem, a fülszövegből fogok kiindulni, ezt mégsem tudom maradéktalanul teljesíteni, de muszáj megemlítenem, hogy- talán azzal a céllal, hogy ne „lőjön le minden poént”, valójában elég pontatlan. A főszereplő életéről pont ennyit tudunk meg a könyv során is, amellett, hogy mesésen nagy irodalmi karriert fut be és egyfolytában dohányzik. Szerelmi élete elég furcsa, de persze az odaadó, szerelmes kémikus még a szörnyű időkben is mellé áll, az élete valójában a tragédiájáig „fenékig tejfel” és persze az odaadó gondoskodásnak köszönhetően a végére ismét rendbe jön. Sajnos ez a figura ugyanolyan kidolgozatlan, mint a történetek, ami miatt persze ez egy remek, könnyű olvasmány, de egyben jelentheti azt is, hogy Ulickaja itt is lemondott a szükséges gondolkodásról. Az egyszerűség és olvashatóság a minőség rovására ment.

2009-09-04 / / Programajánló

2009 Szeptember 11.-én, pénteken 19 órától a Möbius pince irodalmi estek keretében Kukorelly Endrével beszélget a kritika által sokat boncolt Ezer és 3 (Kalligram, 2009) című legújabb könyvéről Mészáros Sándor…