Szerző: Stummer Krisztián

1988-ban született Mosonmagyaróváron. Könyv- és filmkritikái, recenziói és esszéi a Kortárs, a Félonline és a Litera irodalmi és kulturális portáljain jelentek meg, továbbá közéleti jellegű cikkeit és riportjait a Népszava országos napilap és a magyarnarancs.hu publikálta. Jelenleg Varsóban él.

2014-02-16 / / kiemelt

Miképp lehetséges, hogy miközben élve próbálnak eltemetni, valaki valahol a háttérben óriási fényképezőgépe mögé rejtve arcát, fotókat készít az eseményről? Hogyan lehetséges, hogy a halál, egy kegyetlen kivégzés, függetlenül a…

2013-12-06 / / Próza

Szakadt az eső, mikor felhívtak a kórházból. Apám haldoklik. Látni szeretne. Az utcán szedték össze. Átfagyott. Némi szemrehányást éreztem az ápolónő hangjában. Mégis hogyan lehetséges, hogy valaki hagyja a saját…

2013-10-22 / / esszé

“Az öngyilkosságra való természetes hajlam ott rejtőzik minden mozdulatban, választásban és nem választásban, elfogadásban, félrenézésben, szemlehunyásban, a gyávaságban, a némaságban, a butaságban, a lustaságban, a gyengeségben, a színeket, a formákat,…

2013-07-22 / / kiemelt

„A bölcsészettudományok nem teremtenek értéket” – száll a széllel a hetekben született szállóige, mint egy kora őszi, kiszáradt levél, száll a süket vagy épp nagyon jól halló bölcsészek feje felett,…

2013-05-29 / / kiemelt

Cormac McCarthy – Átkelés A Határvidék-trilógia végre magyarul is bővül. Majd tíz évvel a Vad lovak (All the Pretty Horses) első kiadása (Ulpius-ház) és a két évvel ezelőtti Magvető-újrakiadás után…

2013-04-24 / / kiemelt

Enyhén kritikus gondolatok Darvasi László Vándorló sírok című kötetéről „Az ember néha úgy beszél, hogy temetőt épít a szavakból, amik aztán úgy merednek ki a nyelv földjéből, mint a holtak…

2013-02-12 / / kiemelt

Tegyük fel, hogy Don Juan alakját az elcsábított nők oldaláról próbáljuk vizsgálni. Mit látnánk vajon? Valószínűleg semmi mást, csak a rizsporos parókáját sarokba hajító ficsúrt, aki épp a napi rutinnak…

2013-01-30 / / kiemelt

Két fiatal szerelmes sétál a parkban. Leülnek egy padra, csókolóznak, ölelkeznek, majd hazamennek, szeretkeznek, gyermeket nemzenek, s egymás boldog társaságában élnek tovább. Csodálatos idill, már-már túl egyszerű, túlságosan is szép.…

2012-10-01 / / kiemelt

Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach „Azt hiszem, az emberek két fő okból írnak önéletrajzot. Az elsőt »krónikásösztönnek« nevezhetnénk, a másikat pedig »Ecce Homo-indítéknak«. Az indítóok egyazon forrásból táplálkozik, amely voltaképpen minden irodalom…