Kovács Boglárka verse

Snitt

 
 
kiégett fűfoltok, téglák,
romház, megtépett szoknya,
ennyiben hintázok,
mintha apám
karjaiban.
hányszor kell még kimondanom,
hogy komolyan vegyék a természetfilmesek:
az anyám után sírok.
 
a hideg, kék fénytől félek, a vakuk éles kattogása szebb,
táncba kezdek a maradványokon.
befelé gyorsul,
forgószél.
háttérben őzcsalád, a mellemen hatalmas májfolt,
már csak ezek emlékeztetnek rá,
a kameraállványok egyformák, arcuk nincs.
forgószél, romok, fények.
mama.
Borítókép: Tomasz Kozlowski

Written by:

2001-ben született, Székesfehérváron. Jelenleg Budapesten él és örül, hogy leérettségizett. Az f21.hu újságírója, versei többek között a Hévízben és a Műút portálon jelentek meg.