Sokacz Anita verse Csete Soma vakreflexiójával

A Késelés Késsel rovatban magyar szerzők eddig publikálatlan versei mellé közlünk „állandó kritikusgárdánk” tagjaitól (Borda Réka, Csete Soma, Kustos Júlia, Melhardt Gergő, Vajna Ádám) pár bekezdésnyi reflexiót. A szerzők nem tudják, hogy versük kihez fog kerülni, illetve a kritikusok sem, hogy kinek a verséről írnak. A versek és a reflexiók egyszerre, már nevekkel együtt jelennek meg, csak ekkor – az olvasókkal együtt – szembesülnek ezzel a szerzők és a kritikusok is. Sokacz Anita verséhez Csete Soma írt reflexiót.


Sokacz Anita
A tűznyelő hajnala

Akkor vállal vágtam a térnek,
a folyosónyi ég alatt. Test köré zárult
egy pillanat, ismeretlen zene hullt,
mint
egy
toll.

Bementem és megadtam magam,
olyan indián nyarat vitt szemében,
ahogy csak macskák tudják az időt
pupilláikban – ez már a türelem volt
vetkőzéshez, nem fáztam.

Lassan mutattam a hátam mögötti
képet. Milyen bolondul parkoló
autók, némelyiknek még most sincs
helye, de keres. Hiába tiltottam,

megérintett, bentről elnémult az örökké éhes
gyerek. Végre nem gondoltam a fákhoz
kötött állatokra, úgy képzeltem, tovább
futnak, jól ismerik a fegyvert. Így lehetett,

egyre csak nőtt a Nap, kihúztam a tüzet
a számból. Körülötte langyos áramlat,
mondtam is, ez már a nyugalom lesz.

Világítottam. Elkezdtem fejünk felett
lebontani az ég körüli falakat.


Csete Soma vakreflexiója

Nem tudom, többedik olvasásra sem tudok túl sok mindent kihámozni ebből a versből. Kínomban még azt is megnéztem, honnan idéz az első sorban. Nemes Nagy egy ehhez nem túl sokkal, maximum annyival kapcsolódó verséből, hogy ebben is, abban is van tűz. Semmit nem mond nekem ez a szöveg. Ami feltűnik, az a sok, számomra keresettnek, túlzottan patetikusnak ható fordulat (pl. Test köré zárult / egy pillanat, ismeretlen zene hullt; vagy Hiába tiltottam, / megérintett, bentről elnémult az örökké éhes / gyerek), és az egymáshoz sehogysem kapcsolódó reflexiók közötti misztikum hiánya, vagyis pontosabban ennek a misztikumnak a görcsös akarása szerzői oldalról, de eddig már csak gondolatban mennék el. Azt sem tudom pontosan, mi az, ami nem sikerült ebben a versben.


Written by: