Szabó Gergely versei

Perem

Megtorpanok a zajban.
Csak nézlek,
a csönd fagyasztja holtáig a folyosót.

Nem zökkent ki semmi,
csak ahogy a kád szélén ülsz.

Apróra szeletelt

Múltam reszelék, pocsék
illúzió. Sorozatosan
meghamisított képzelődés,
ablakban imitált
mozgás. Letaglózott, mindenkit
megértő, sehova se tartozás.
Ütemtelen kegyelem, bíbelődő
zsebhangom kifordulásában.

Visszatettem

Viszonylag simán siklunk el történeteink felett. Teendőinket különböző címletű valutákra váltják fel, és nem találunk parkolóhelyet. Mosógépünk centrifugázna, de nem bírja, felénk nyit, tudja, hogy hiányzik valami zsebeinkből. Körülülik bennünk az asztalt ezek a gócok. Minden a gyomorsavban dől el. Egy szakácskönyvvel ékelem ki a polc sarkát, amíg elköltözünk jó lesz. Ilyen befőtt a megszokás is. Két ütemet még várok, és lassan visszateszem a polcra hozzávalóinkat.

Written by:

Szabó Gergely 1991-ben született, a Balatonon nőtt fel. Jelenleg Győrben él. Tanít, énekel, biciklizik.