Vers
10. 19.
Berényi Csaba

tarkómon kitinkaréj, felnyitom, halvány szárnyaimmal berregek kicsit – letéped őket és döfködni kezded tehetetlen fantáziám

Vers
09. 09.
Berényi Csaba

ott az arcodra még a smink alatt mintha száradt volna valami; sörök nyílnak a pulton, te is felszisszensz, ha lepattintom rólad a gátlást – tangában söpröd fel a hajnali udvart; [...]

Vers
09. 02.
Berényi Csaba

szégyenét anyám egy fokkal feljebb rakta a polcon, de attól még mindig elérem – nagypohár vízzel lenyelt filmtablettányi komfortérzet, romlandó minden kedélyállapot – nagyanyám receptjeit orvosira váltom, savanyú józanság citromsava [...]

Zene
08. 03.
Berényi Csaba

Van, mikor az indián sínvasra hajtott fejjel hallgatja a fejlődő nyugat ritmusát, vagy mikor a nyitva maradt ablakban színpaddá válik a párkány – szóval, mikor a konkrét zene, az alkotó [...]

Vers
06. 30.
Berényi Csaba

egy élet rajzok nélkül csak paranoiával telefirkált agyhártyaként lobog, a szél nemi erőszakot követ el, átszakad, mint a monogámia gátja – nem vagyunk szüzek

Vers
05. 21.
Berényi Csaba

cserzett csendben öblögetem számonkéréseid – gargarizálok, köpök – felmosott ajkaim így is virágcserepesek, koszhámot hordó senkik vendégeskednek mély gyökérzetükkel bőrömbe marva; elhullajtott szennyes ruháim másnapra humuszszőnyeggé lesznek; szórófejes slagból testnedvekkel [...]

Vers
04. 16.
Berényi Csaba

az iskolában feketepontokat adott a tanárnő, mert arcon rúgtam valami Bélát, aztán holtpontokat írt füzetembe a kamaszkor, mielőtt arcon rúgott valami-engem – azóta az akaraterőt literben mérem, ha egyedül vagyok, [...]

Vers
02. 18.
Berényi Csaba

irányított meditációm mélyhűtve hosszú utakra, laposüvegben hordom spontán oszlásnak indult farzsebem mélyén – maga a meditáció semmi más, csak szigetelőszalaggal mumifikált vezető az agyban tekergő elektromosság számára – kivert axiómák [...]

Vers
12. 03.
Berényi Csaba

cseppekbe zsugorodó húgy ahol a parketta illeszkedik a padlórészegek alá – egymásba beszélő szájak a masszív kocsmalevegőben – mások söreibe nyaló masszív kéregetés – a söntéspult forradalmi barikád, fénycsóvákat pislogó [...]

Vers
07. 28.
Berényi Csaba

apám szerint, ez a folyton magyarázkodók generációja – pedig a magafajta kommunisták szabadkozhatnának egyvégtében, ha igaza lenne, most le kéne szögeznem valami nehezen észrevehetőt

Vers
06. 20.
Berényi Csaba

Ha az éteren keresztül vágtázó hang füledbe üvölti „Gyere!” – hivatalos meghívó erejével teszi jogossá jelenléted – a bemutatkozás rituáléja során egy nevet sem illik memóriádra pazarolni – tábortűz lángjaival [...]

Vers
05. 01.
Berényi Csaba

Törzshelyemen ért utol az idő csorgattam a sört magamba szokás szerint – vizslattam a buszváró fészkelődő népeit – Látóterembe szorult egy kopaszodó szakállas fej – szemeit szarukeret határolta – a [...]

Következő oldal »