Szerző: Zakariás Cecil

1990 óta tartózkodik a Bolygón mint albérlő, azt gondolva, hogy a történeteknek se elejük, se végük, mert a végtelenségig lehetne mesélni őket. Több antológiás publikáción és pályázatokon elért helyezések után a slam poetryt kóstolgatva és másfajta megjelenési formákat keresve fűződik fel benne minden megírt szövegdarab egy láncolattá.

Futni kezdtünk, az októberi eső mégis elkapott minket. Próbáltam úgy átugrani a sötét pocsolyák fölött, hogy ne koszoljam össze lakkcipőmből kilógó tiszta zoknimat. Végül csak elértük a buszt. Osztálytársam homlokát…

Egy mezei egerekkel végzett kísérlet során kiderült, hogy ha lehetőségük van rá, a vadon élő rágcsálók is belemásznak a mókuskerékbe, és kedvtelésből hajtják azt. Megunom az olvasást és flegma csuklómozdulattal…