Szerző: Soltész Béla

(Budapest, 1981) író, társadalomkutató. A Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör tagja. Megjelent kötetei: Clandestino - Egy év Latin-Amerikában (útleírás, Publikon, 2012), Rabszolgasors (regény, Ab Ovo, 2014), Inbox (novellák, Fiatal Írók Szövetsége, 2015), Hátizsákkal Brazíliában (útleírás, Európa, 2016).

2017-11-26 / / friss szöveg

Ha nem lett volna azon a csincsillabundán akkora importvám, hogy jobban megérje kivinni benne egy nőt, mint kifizetni a vámot, akkor Dorina soha nem jutott volna el Dubajba. Így viszont…

2017-10-05 / / friss szöveg

A gyerek csuklott. Biztos emlegette valaki. Fater betűket írt a gyerek homlokára, így tanulta. Attól múlik el a csuklás. Azt írta: mindjárt megjön a terepjárós és megkapjuk a pénzt. A…

2014-11-08 / / friss szöveg

Kell egy ház   A csajozási tanácsadó azt mondta, hogy a duma végülis mindegy, csak a pozitív kisugárzás legyen meg. Hát apám, annyi pozitív rastaman vibration, ami bennem van most,…

2014-08-01 / / Próza

2014 nyarán, egy szerda reggelen Dédi megszólalt. – Lacika? – nézett rám. – Te vagy az? Hogy megnőttél! – Igen… hát, igen – mondtam.   Nem volt túl szellemes válasz,…

2014-01-24 / / Próza

Karácsonyra kaptam, fél évvel az államvizsga előtt. Először nem is hittem el, annyira örültem neki. Azonnal felpróbáltam. Nem azért mondom, de baromi jól állt. Olyan volt, mint egy szemüveg –…