pleni sunt lacrimae gépként belőlem olaj könnyezik elszökött, elfogott szolga gondja, mint a bányamunka mint a szenet veszik a piacon Ostiában – onnan, a te szemedből csordul a tejfehér igazgyöngy, unciánként két egység lítiummal, így gyógyítasz, igen, ha lenyelem sós könnyeid confinia lucis et noctis pont, mint tegnap kockajáték közben olvadt az éjszaka nappallá, ébred [...]

címlap
a lap
az egyesület
FÉLestek