felonline.hu

A szerző cikkei

Markó Anita

Vers

Estékben-rítus

Vannak sose múlók. – Dolgok, amiket újra és újra rágok. A gittegylet minden tagja én vagyok. Egyre íztelenedsz a fogak alatt, és néha már magam mögé köplek az utcán. De te évek múltán is maradsz, közhely leszel, és estékben-rítus, mert így szokás, hogy magam mellé rakjalak az ágyon. Kilátástalan a túl sokat tapogatott ablak, észre [...]

Markó Anita

Beszámoló

Belém az ujját?

Belém- mondja Csobánka Zuzsa, nincs kertelés. „Az volt a cím célja, hogy odanyúljanak.” Ha eleinte egy kicsit is azt hittük, hogy itt a címben valami csel leledzik, hogy bizonyára ez valami elvontan értelmezhető, trükkös, mégsem-arra-kell-gondolni-játék, akkor bizony tévedtünk. Itt ugyanis vájkálás van, metaforikusan és nem elvont értelemben is, vájkálás egymásban, pőre testekben, bugyrokban és amiben [...]

Markó Anita

Vers

Lopott árnyék

J.A.-tól Lázak vesznek körül. A munkamorálnak nem tesz jót a párnacsücsökbe rágcsált emlékezet, „nem szabad, hogy rád gondoljak munkám kell végeznem”, én táncolok, sose kértem ,hogy kivasalt ruhát hordj (szívedben), amikor megszólítasz, persze nem tudom, hogy egyáltalán szerethet-e engem az ember, vérvörös falábain az idő köröttem toporog, kalózdalokat sustorog, vállán a majom a szerelem, hideg [...]

Markó Anita

Vers

Képrombolás

Megöltük őket Két pisze gyerek egy budai lakásban Most meg csak bámuljuk a gyilkost egymásban Ilyet nem láttunk még Mondd, ott van-e a két búcsúcédula a farzsebedben? Ketten kellettünk. És ez az utolsó közösködés. Ne aggódj Porcelánedényben mosom a kezed A bűn nem igazi Talán csak a teremtés a hiba Szappanos vízben oldódnak tenyeredről a [...]

Markó Anita

FÉL folyóirat Vers

jancsiésjuliska

Markó Anita

Próza

Térképszéli jegyzetek 2.

Kavicsokat gyűjtök a tengerparton. Szeretem őket. Bennük van az egész tenger. A víz munkája. A szikla és a hegyi patak, ami legörgeti a torkolata. A hullámok és a morajlás. A tengeri vihar és a parton megtörő víztömeg. A sós pára és a forró homok. Az embernek csak a tenyerébe kell fognia, és jó alaposan megnéznie, [...]

Markó Anita

Próza

Térképszéli jegyzetek 1

A sóhajtás természete Az egész úgy néz ki, hogy te sóhajtasz, a tüdődből kiáramlik a levegő és csatlakozik a kósza szellőhöz, ami az imént meglegyintette a hajadat, majd végigrohan az utcán, kirántja a férfi kezéből a 65 centes bélyegeket, végigsodor egy elhagyott szalvétát az úton; aztán felborzolja a fák levelét, innen belekapaszkodik a hegyről aláomló [...]

Markó Anita

FÉL folyóirat Vers

kis versek

Májusban azt mondtad mindig naiv optimistán májusban sincs rosszabb a cserebogár-rajnál de ebben is találtál jót magadnak denevérek jönnek újra hadartad s mosolyogva nézted (riadtan is kissé, titokban) a pirult mennybolton csettegő bőrszárnyú angyalokat Áprilisi Nem süt a nap, ma inkább főzni volna kedve, felfújt bárányfelhőt loccsant párás, gőzös, égi levesbe. ** Lóg az eső [...]