Azt álmodtam, tudod,
vonatjegyet vettem neked,
csak oda, úgy köszöntél,
fogtam a kézfejed
Vettem neked mentes vizet,
oda mész, ahol nem leszek,
ahol nem hiszlek el, mire odaérsz,
Maradjon hideg, mint a kezed,
Azt álmodtam, tudod,
fizettem neked az egész napod,
az évek kocsmapultjain,
ahol pazarolt jattot hagyok
Pénz nélkül álmodtam,
tudod, gazdaggá tettél,
maradék apróm itt, mint
emlékeim, zsebemben elfér
Az éjszaka vége előtt,
kértem a kedvenc számod,
azt álmodtam, tudod,
kisípolták a hazugságot
A rosszabb részem, csak mondja,
de hogy csend és szívzaj legyen,
elkísér, nem beszél,
vonatra tesz a jobbik felem
Azt álmodtam, megvehetem,
-mint egy jegyet – az éveket előre,
és egyszer talán odavisz,
jelenem jövő idődbe