Sosem Láttam Sheidát, az iráni lányt.
Sheidával február 28-án találkoztam először, vagyis február 28-án nem ismertem meg őt örökre.
1993. április 29-én megszületek és tudom, ki ő.
Sheida azóta ír naplót, mióta majdnem megerőszakolták egy buszon Iránban. Találomra nyitja ki az oldalakat, hogy összekeveredjenek a dátumok. Nem kezdi el, mert már megtörtént, hogy eljön egyszer.
Nem értem. Elmagyaráznád?
Megkéri, hogy hunyjam le a szemem és képzeljem magam elé a tegnapi önmagam.
Jól van, február 28. Téged látlak, ahogy először megölellek, és azt mondod nekem, ez volt az első olyan alkalom, hogy egy korodbeli fiú rendesen átkarolt.
Rálép a lábamra. Felháborodok és kérdőre vonom. Betapasztja a szemem a tenyerével. Érzem a nagylábujjam lüktetését és csak a sötétséget látom, de nem engedi el az arcomat. Jólesnek a puha ujjai, ahogy együtt dobbannak a halántékommal. Hiányzik egy lelki társ, egyedül vagyok, 16 évesen bóklászok Szegeden a Nagyáruház előtt és kétségbeesetten próbálok felhívni valakit, hogy üljön be velem kávézni.
Sheida tudja, hogy az idő nem folyamatos. Sosem ismertem meg őt, ezért találkoztam vele örökre.

Március 5, Szentpétervár.

Egy ukrán kurva átölel. A Ladákból bömböl a pop. Van egy villanykörtém, azzal ismerkedek.
Sheida, most egy kockás jegyzetfüzetbe írom a mindennapok kulcsszavait.

Március 6.

Sört árulnak a Burger Kingben. Meg sajtkrémet. Az Ermitázs előtt majszolom a bureszt és a fagyott uborkát nyalogatva konstatálom, hogy nem tudtam elég messzire menekülni előled.

Március 15.

Második Miklós cár festménye előtt állok az Orosz Nemzeti Múzeum előtt, kezemben nemzetiszín kokárda.
Há! Győzelem.

Március 30.

Sürgősségi beavatkozás az orromon, egy lázadó csont nem találja a helyét. Magyarországra gondolok és a negyvennyolcas forradalom leverésére, az orosz szikére, a magyar csontra és az osztrák sebtapaszra.
Március 30 hajnal hat.
A lépcsőn fekszek, remegek a vérveszteségtől. Olyan banális helyzetekben is meg lehet halni, gondolom, gondolom.
I was covered in blood.
Good.
At least I was covered with something.

Március 3.

Vörös csillagot kapok a ruhatárban. Ötvenhatos sorszámú. Cigerattát kérnek tőlem, megkérdezem, tudják-e, merre van Magyarország. Valahol a Balkánon, Albánia alatt.

Március 17.

Angolul kezdek álmodni. Kis orosz gyerekekkel, mert minden nap őket tanítom.
Head and shoulders knees and toes knees and toes, If you happy and you know it write a slam! Self Pain. If you happy and you know it write a slam! Self Pain.
Március 18. hajnal három, mosdó, cigarettafüst.

Morgan, a francia lány azt mondja, kékebbek a szemeim, ha részeg vagyok, vagy ha süt a nap. Nem értem a kék miért jelent szomorút angolul.
Március 31.
Bekékült az ujjam a fagytól. Bekékült a talpam a kötött zoknitól. Bekékült az orrom az eséstől. Legalább ma nem láttam felhőt. Nem értem, a kék miért jelent szomorút angolul.

Április 10.

Egyszerre énekeljük a Pokémon főcímdalát négy nyelven.

Aprilis 9.

Leszállítanak a buszról, mert külföldi vagyok. Kapd el az összes nemi betegséget, te rohadt rasszista geci.

Április 10.

Szerezd meg hát mind. (Az összes nemi betegséget, te rohadt rasszista geci)

Április 2.

Senkinek sem hiányzok. A reggeli orrvérzések mintázatából olvasom ki a jövőmet.

Március 10.

Head and shoulders knees and toes knees and toes head and shoulders knees and toes knees and toes. A kis Anasztázia öt éves és nem akarja elengedni a kezem egész nap. Ma a Finn öbölhöz megyünk játszani. A sós víz máshogy fagy meg, sokkal kristályosabb.

Február 30.

Megfagy a könnyem meg a kiló kenyerem, míg visszaérek a hostelbe.

Április 3.

Most Petikém, megbaszunk egy balerinát.

Április 4.

Az nem balerina volt.
Kiizadt melltartópánt alá dúrom a hüvelykujjam
Hallod? Így hangzik máson egy C dúr, ha
pengetem. Elfojtások orgiája. Vodka bábelek.

Március 30.

Kirabolnak és lelöknek a lépcsőn a Kazahok. Kurva bevándorlók, üvöltöm, kerítést és Európát! Kerítést és Európát!
Április 10.
Sheida is imádja az animéket, egy pillanatra el is érzékenyülök és a félliteres tajga vodkám kilöttyintve házassági ajánlatot teszek neki a Néva parton. Nemet mond, de kölcsönad 100 rubelt, hogy cigit vegyek.

Április 6.

Egy meleg orosznak segítek fehér műrasztát varrni a hajába.
A fiú keze néha eltéved és betakarja a hátam a tenyerével.
Good.
At least, I was covered with something.

Április 11.

A naptáram fölött állok és nem értem az idő linearitását. Visszaemlékezések sorozata vagyok és minden egyes másodpercben más emlékhez állok közelebb. Akár az ajánlott videók a youtubeon, úgy bukkannak fel az összefüggéstelenségekben rejtező algoritmusok.
Ez mind én, egy összekeveredett naptár kibékíthetetlen disszonanciája, itt állok előttetek, hogy semmit se érjek el, és ezért hazudjuk közösen fontossá a saját világom.

Április 13.

Öngyilkosnak kéne lenni, de nem tudom, hogy melyik oldalra írjam.

Április 13.

Sheida naptárában örökre elfogynak a lapok.