Babinszky Dániel 10 éve foglalkozik hivatásszerűen diszkózással, főleg belvárosi klubokban. Nem rég kezdett el zenét írni, ezzel párhuzamosan beszippantotta a chillhop világa. Live act szettjét a Tilos Rádióban vendég DJ-ként adja elő, most pedig új projekten dolgozik: kép és zene kapcsolatát igyekszik megmutatni. Ez a #bongráf.
Milyen szálon kötődsz a Tiloshoz?    
 
2017 augusztusában lementünk a Nap bácsiba a Rómaira. Akkor épp keresgéltem a Chillhop műsoromnak helyet és odamentem az ottani DJ-hez, a DRS-hez (Körtvélyesi András), hogy van e lehetőségem ott előadni. Mondta, hogy nem nagyon, de szívesen meghív a rádióműsorába vendégnek. Kicsit félve mondtam igent, de örültem a lehetőségnek, mert általános iskolás koromban rádiós (is) akartam lenni. Szóval rá kb egy hétre kiderült, hogy konkrétan a Tilosról van szó, amitől méginkább beparáztam. Viszont bejött a szett, azóta pedig jóba lettünk Andrással és mostmár egyre többször kezdem a Full Vocalt csütörtök hajnalban.
 
Mi a kedvenc chillhop számod, amit írtál?
 
A “homosapien” (https://www.instagram.com/p/Bg6x_1zlvAW/) című. Ez is utcafotóhoz készült, először teljesen más koncepcióval. Az volt a terv, hogy keresek az ismerőseim között egy 3-4 éves forma kislányt, aki így megrendezetten bemutat a kamerának. Aztán persze mindegyik szülő azt kérdezte, hogy hogyan fogja utána elmagyarázni a kislányának, hogy ezt most itt csak egyszer lehetett és amúgy nem kéne, ami jogos amúgy. Szóval így lett a kölyökarcú haverom, a Vonnák Dani, vele mászkáltunk egy lufival a Deák környékén. A cél az volt, hogy rámenjek a ” soha ne nőjünk fel” témára egy jókora kontraszttal. Ez a kontraszt ugye a kislány esetében a fákjú lett volna, ami mondjuk felemeli őt a nagyok közé, de közben mégis csinálja, ami jól esik. Danit a lufi viszi vissza, aki egyébként már felnőtt de most mégis úgy döntött, hogy egy lufival szórakozik.

A #bongráf projektben nagy hangsúlyt kap a vizualitás. Könnyen elsajátítható a vizuális érzék és a fotóművészet olyannak, akinek ez korábban teljesen hiányzott az életéből?
 
Szerintem minden tanulható. Minden. Kérdés, hogy mihez van kedved, mihez húz a szíved, miben érzed jól magad. Nekem egyátalán nem volt közöm vizuális dolgokhoz, főleg ezért is kezdtem el, mert akartam, hogy legyen. Úgyhogy a válaszom igen, csak van akinek így, van akinek úgy fog menni. Én speciel nem érzem annyira gördülékenynek, de szeretem csinálni, és amit szeretek csinálni, abban gyorsan tanulok. Bár a környezetemben sokan azt mondogatják a bongráfra is, meg a fotográfiára is, hogy csinálnom kéne mert nagyon megy, próbálok nekik is hinni.
Hogyan tudja kiegészíteni egymást kép és zene?
 
Szerintem jól. Mondjuk egy nehezebben értelmezhető kép szélesebb körben elterejdhet, ha megtámasztja egy zene. De igaz ez fordítva is, a zenét is jobban lehet érteni, ha van hozzá egy kép. Ezzel talán időtállóbb dolgokat is lehet alkotni.
 
Mi alapján választod ki a fotóalanyaidat?
 
Fogalmam sincs. Egyszer jött szembe a Madách téren egy raszta pasas, megállítottam, mondtam neki, hogy van egy MOME-s projektem és hálás lennék ha lefényképezhetném. Aztán bevittem a képet Gulyás Miklósnak, a tanáromnak nagy büszkén, hogy milyen nagyszerű fazont találtam. Ő meg mondta, hogy ne olyan arcokról csináljak képet akik amúgy is valamilyenek. Mondjuk raszták. Vagy idősebbnek akarnak kinézni egy kalappal. Vagy rohadt nagy sáluk van. Szóval ne abban legyen a “képi truváj”, hogy olyan emberek vannak a képeken, akik önmaguktól karakteresek, hanem, akik látszólag nem izgalmasak, miközben nagyon is azok. Így azóta ebbe az irányba megyek, de nem tudatosan, inkább érzésre, ezért nem mindig sikerül. Egy csomószor utólag veszem észre, hogy inkább két lépést hátrafele mentem.
 
Hol lehet elérni/meghallgatni/megnézni a projektet?
 
Főleg az instagramra szoktam pakolni a képeket, de lesz egy kiállítás június 5-én a Barabás Villában, illetve ugyanazt az anyagot tervezem átpakolni még a nyáron a Király utcai ROOTS-ba is.
 
Min dolgozol most?
 
Van két kész zeném, ahhoz szeretnék most képet csinálni, illetve egy albumot az utcafotós zenékből. Ezzel szerintem elleszek nyár végéig.
.