Hegedűs Dóra, jelenleg végzős hallgató vagyok a MOME divat-és textiltervezés szakáról. Szakmailag, azt gondolom a pályámnak még igencsak az elején járok, de szerencsére már sok szakmai sikert tudhatok magam mögött. Tavaly bemutathattam első önálló kollekciómat a Marie Claire Fashion Days keretein belül, illetve a Gombold Újra /Central European Fashion Week döntőjébe is bekerültem. Azóta folyamatosan igyekszem kisebb-nagyobb projektekkel, kollaborációkkal jelen lenni a szakmai életben, amellett, hogy továbbra is tanulok és a diplomámra fókuszálok.

Viszonylag sok iskolában igyekeztem elsajátítani a tervezői szemléletet, mellette pedig szakmai gyakorlatokat is végeztem (például a Je Suis Belle-nél).

A Corvin Rajziskolában kezdtem, aztán jött a KREA, ami a munkamódszeremet határozta meg alapjaiban. A MOME révén az anyagok szeretete, a textúra-orientáltság került bele az életembe. Ezen kívül a MOME-nak köszönhetően dolgoztam a Tünet Együttesnek, a Vígszínháznak és a Textúra 2016 nevű projekben is részt vettem, ahol Tasnádi Bencét öltöztettem – vele azóta más projektekben is dolgoztunk együtt. 2014-ben Londonban pedig egy trimesztert töltöttem a London Collage of Fashion Menswear Design & Technology szakán. Nagyjából a szerencsén múlt, hogy ott menswear-re (férfi ruha szakirány) kerültem, azt gondolom, hogy London ebben az útkeresésben segített nagyon. Teljesen különböző kultúrájú és szemléletű emberekkel jártam egy osztályba, és nagyon érdekes volt megfigyelni, ki hogyan áll hozzá az adott feladathoz, miből merít és hogyan fejezi ki magát.

Most épp a diplomamunkám tervezése és kivitelezése foglal le maximálisan, amire szeretnék egy nagyon komplett dolgot létrehozni. Ez azt jelenti, hogy nem csak a kötelező 6 darabos kollekció elkészítése van tervben, hanem nagyon sok újdonság a márkámmal kapcsolatban. Emelett már harmadik éve dolgozom a BP Shopnál gyártásvezetőként, írom a szakdolgozatomat és ha még van kapacitásom egy-egy kisebb forgatásba/színházi projektbe is besegítek jelmez-látvány téren.

Emiatt folyamatos szimbiózisban van a divattervezés és a jelmeztervezés az életemben. Mindig is szerettem nagyvonalú, látványos dolgokat tervezni, de a funkcionalitást szem előtt tartva. Ehhez a színház egy jó alap, ráadásul ott még extrémebben fontos az, hogy az adott darab működjön. Azaz bírja a terhelést, mosást, mozgást stb. Azt gondolom, az, hogy ezek tudat alatt beépülnek a tervezési folyamatba a saját munkáimnál, mindenképp előnyt jelent.

Ezek a munkák is mind meghatároznak engem és a tervezési hozzáállásomat. Így nem véletlen azt hiszem, hogy milyen inspirációkból merítek a munkáim során.

Ihletet bármi képes adni: filmek, zene, ha látok az utcán valamit, ami megtetszik és elindít egy gondolatfolyamot bennem. Vannak karakterek, akiknek mondjuk szívesen terveznék és elképzelem, hogy mit és hogyan hordanának, vagy akár bármilyen személyes igény is lehet inspiráció. (Mint például a Dystopia projekthez készült hátizsák is, ami egy fesztivál folyamán fogalmazódott meg bennem, hogy szükség lenne egy hálózsák-hátizsák hibridre az életembe.) De azt is tudom, hogy átmeneti időszakokban, tavasszal és ősszel sokkal szívesebben foglalkozom tervezéssel. Így alig vártam már a tavaszt, hogy belevághassak az újabb tervek megvalósításába.

Célcsoportomat tekintve még nincs nagyon határozott irányvonal, de azt szerencsére az utóbbi Dystopia projekt kapcsán nagyon pozitív visszacsatolásokat kaptam a baráti körömben lévő fiúktól, ami csak megerősít abban, hogy lehet arra igény, amivel én foglalkozni szeretnék. Ez is valahol meghatározza azt, hogy most milyen szellemben tervezek és kiknek is. Első sorban őket tartom majd jövendőbeli közönségemnek is: ők fiatal, divatérzékeny, általában kreatív területen dolgozó fiúk és lányok, akik igényt tartanak egy-egy egyedibb, de funkcionális darabra a ruhatárukban. Az a célom, hogy minél elérhetőbb áron tudjak majd termékeket előállítani, vagy legalábbis a kollekcióimnak legyen egy olyan része, amit az is meg tud vásárolni, aki nem feltétlen engedhet meg magának magasabb árkategóriájú darabokat.

A legutóbbi projektem is már törekszik arra, hogy elérje ezt a közönséget. A DYSTOPIA nevű pop up kolleciómat, tavaly nyáron készítettem, és jelenleg ez is áll hozzám a legközelebb.

Itt alapvetően kabát és táska tervezése volt a feladatunk, amit a galaktikus disztópiák, geometrikus formai konstrukciók és a hideg északi tájak ihlettek. A funkcionális darabok – táskák, kabátok, hálózsákok – keverednek a művészi és futurisztikus tervezői látásmóddal. A kísérleti kollekció hívószavai a lázadás és a funkcionalizmus, melynek kettőssége a darabok formanyelvében és a ruhák stílusában is erőteljesen megjelenik A DYSTOPIA kollekció vezérfonalát a többfunkciós, praktikus ugyanakkor kísérleti téli öltözékek adják. A képzőművészet és geometrikus formaalkotás inspirálta textilkonstrukció, mely takaróként funkcionál, a hálózsákká alakítható táska és a sportruházatok ihlette futurisztikus dzseki.

 

A diplomát is ebben a hangulatban képzelem el, egy kicsit “romantikusabb” oldalról megközelítve a tervezést. Abban már erősebb inspirációt jelentenek majd különböző társadalmi kérdések, amelyre szintén kísérleti, tervezői oldalról próbálok meg válaszokat és további felvetéseket megfogalmazni. Ezt most nagyon élvezem és már alig várom, hogy napvilágot lásson.

Modell: Anthony @wammodels
Fotó: Donka Panna
Smink: Varga Alíz

Facebook oldal: https://www.facebook.com/dorahegedusfshn/