2017. október 25–26-án – az emlékév jegyében – Szabó Magda Száz Éve címmel szakmailag nívós, tartalmas, remek ütemezésű konferenciának adott otthont a pécsi Civil Közösségek Háza. A kétnapos rendezvény középpontjában Szabó Magda személye és életműve állt.

A Pécsi Tudományegyetem magyar szakos, valamint a szakhoz kötődő hallgatói, irodalomtudománnyal foglalkozó doktoranduszai V. Gilbert Edit főszervezésével és koordinálásával elsőrendű szervezőknek bizonyultak. A rágcsálnivalók, sütemények, szendvicsek, a különféle teák és a frissen főtt kávé szüntelenül jó hangulatot biztosítottak, és a szünetekben hidat képeztek a résztvevők között az egyébként is baráti atmoszférájú diszkussziók után.

A konferencia többnyire olyan kérdéseket igyekezett megválaszolni, mint például hogy miként van jelen Szabó Magda az irodalomtörténeti köztudatban, milyen szerepet tölt be a közoktatásban, milyen új adalékokkal gazdagodhat az írónő recepciója, valamint mekkora mértékben érzékelhető Szabó Magda hatása a kortárs irodalomban. Kivétel nélkül minden előadás tanulsága az volt, hogy a Szabó Magdával való foglalatoskodás – a téma megosztó természete ellenére is – releváns terep lehet bárki számára, legyen szó ifjú kutatódiákról, doktoranduszról vagy egyetemi oktatóról. Sőt mi több, napjaink távlatából egészen új befogadási aspektusokat nyerhetnek az életmű darabjai. Ahogy arra Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egyetem professzora is utalt rendhagyó (videofelvételes) nyitó előadásában, Szabó Magda életművére meg kellett érnie a hazai irodalomtudományi diskurzusnak, és könnyen lehet, hogy e pálya tétjét csak most kezdjük feltérképezni. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy Szabó Magda köteteinek java (így például A Danaida) az olvasói igényeket is képes felcsigázni, miközben az irodalomtudomány elvárási horizontjainak is képes megfelelni.

Remekül példázza a konferencia színvonalát, hogy az előadók egy része világirodalmi kontextusban tárgyalta Szabó Magda életművét. Kurdi Mária, a Pécsi Tudományegyetem oktatója az írónő angol nyelvű recepcióját vette szemügyre, a szintén a pécsi egyetem munkatársaként oktató Najbauer Noémi saját fordítói tapasztalatairól számolt be, a Bolognából érkező Rozsnyói Zsuzsanna pedig arról beszélt, hogyan van jelen a debreceni írónő az olasz köztudatban. A Poétikai közelítések című szekcióban három aprólékos elemzést, ismeretekben gazdag prezentációt hallhattak az érdeklődők. Beke Ottó, az Újvidéki Egyetem tanára olyan elméleti háttérrel interpretálta a Für Elise című regényt, amely az irodalomelméleti eszköztárak horizontjait is tágította. Beke elsősorban a zenei prózanyelv, a regénybe tömörített ritmikai bőség, valamint az intertextusok és a művészeti utalások kérdéskörével foglalkozott. Pataky Adrienn, az ELTE doktorjelöltje hiánypótló vizsgálati eredményekkel szolgált az írónő lírai életművével kapcsolatban. Konklúziója szerint Szabó Magda lírája egyszerre kapcsolódott a nyugatos és az újholdas hagyományhoz, mégpedig úgy, hogy mindeközben kellően távol is maradt a két hagyománytól. A poétikai szekció záró előadását Bittner Mónika, az PTE Egyetemi Könyvtárának munkatársa tartotta. Megközelítésében az idő prózapoétikai jegyeit szemléltette több Szabó Magda regény elemzésén keresztül. A vizsgálódás háttere és jelentősége egyben az volt, hogy Bittner filozófiai időelméletekkel támasztotta alá az írónő narrációs technikáinak bemutatását.

Különösen érdekes volt az a szekció is, amely az önéletírás Lejeune- és Paul de Man-féle elméleteit jelölte ki az előadások origójának. A Regényes önéletrajzi fikciók elnevezésű blokkban a groningeni Jolanta Jastrzębska, Borbás Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa, illetve Ferenczy Zsófia, a pécsi egyetem doktorandusza nagyszerű érzékkel árnyalták a Szabó Magda-művekben megjelenő énképek autentikus és fikciós lényegiségét. Szó esett az idill illuzórikusságáról, a fiktív önéletrajz problémájáról, valamint az életmű önéletrajzi és fikciós műveit összevető analízisekről. Ferenczy Zsófia mindezt a magánmitológián keresztül történő kultuszteremtési kísérlettel magyarázta.

Az, hogy bevonják a fiatalabb, még nem egyetemista korosztályt is, ha úgy tetszik, missziója volt a konferenciának. Kreatív pályázatok keretei között az általános iskolások kötetborítót, míg a középiskolások könyvtrailereket készíthettek valamely előre megadott és kiválasztott Szabó Magda-regényhez.

A sűrű két napot pozitív szekcióértékelések zárták: a Kortárs Világirodalmi KutatóKör közreműködésével egyedülálló, baráti hangulatú, egyúttal professzionális légkörű konferenciát bonyolított le a pécsi irodalmár tanszékek oktatói és hallgatói csapata. Az előmunkálatok, akárcsak az előadások maximális felkészültségről tanúskodtak, az előadók és a hozzászólók bizonyították széleskörű tájékozottságukat. Az esemény valóban példás körültekintéssel, változatos perspektívákból emlékezett Szabó Magda születésének 100. évfordulójára.

Fotók: Szabó Barbara