Az ELTE és az EKE Doktorandusz Önkormányzatai által szervezett doktorandusz konferencia kulturális programjai is tudományos érdeklődésre számottartó események voltak. Szabó (P.) Katalin és Mizera Tamás DÖK elnökök együttműködésének eredményeképpen a doktoranduszoknak nemcsak a tudományos tanácskozások miatt volt érdemes ellátogatni Egerbe, hanem a Főegyházmegyei Könyvtár barokk palotája, az egri Líceum három díszterme, a Egri Hittudományi Főiskola és Könyvtára, a megtekinthető, kézbevehető könyvritkaságok miatt is.

„Ha ezt a várost elkerülném, az Isten is megverne” – írta Petőfi 1844-ben, amikor Debrecenből Pestre tartva megállt Egerben, hogy találkozzon (szándéka szerint elsősorban) Pájer Antallal és Tárkányi Bélával. A bordal megállapítása ugyan elsősorban egy Petőfi-féle lírai szerepből következik, de okkal gondolhatjuk, hogy Egert elkerülni tényleg vétek, hiszen 24 templomával, gyönyörű bazilikájával valóban a templomok, s így Isten városa. Volt azonban még egy ok, amiért érdemes volt a múlt hónap végén megállni a 18. századi építészetéről is híres városban: 2017. szeptember 28-án és 29-én került megrendezésre „A tudomány ekként rajzolja világát” doktorandusz konferencia Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen, az EKE és az ELTE Doktorandusz Önkormányzatának szervezésében. A két napig tartó tudományos tanácskozások között az esti órákban leendő tudósokhoz illő kulturális programot szerveztek: megismerkedtek az Eszterházy Károly Egyetem szellemiségével, történetével, az egri egyházmegye múltjával, és betekintést nyertek a Főegyházmegyei Könyvtárba, valamint a Hittudományi Főiskola Könyvtárába.

Az első nap végén a doktoranduszok beléphettek a Főegyházmegyei Könyvtár barokk termébe és meghallgathatták a könyvtár történetét. A főpapi könyvtárak sorába tartozó könyvtár 1793-ban nyitotta meg kapuit, ugyanis Eszterházy Károly nyilvános könyvtárat szeretett volna a leendő katolikus egyetemnek. Eszterházy Barkóczy Ferenc esztergomi érseki kinevezése után vette át az egri egyházmegye vezetését, s az egri universitas gondolatát is, de nála merészebbet tervezett: az ország első négyfakultásos egyetemét szerette volna Egerben megalapítani és megszervezni a püspöki székvárosban az orvosképzést. Mária Terézia nem adta meg az engedélyt az egyetem megalapítására, s ehhez jelentős köze van Barkóczy és Eszterházy elmélyült konfliktusának. Az elutasítás nem csüggesztette el Eszterházyt, megszervezte Egerben, az országban először az orvosképzést, Egerben ekkor már működött kórház, a bolognai képzettségű Markhót Ferenc vezetésével. Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, amely rögzítette, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhetett, így az egri universitas megalapítása ellehetetlenült.

A barokk könyvtárterem eredetileg is könyvtárnak készült, az épület déli szárnyában található. A mennyezeten látható gyönyörű freskót Kracker János festette. A festmény témája az 1545 – 1563 között huszonöt ülést tartó trienti egyetemes zsinat. Kracker 1778-ban kezdett dolgozni a líceumi könyvtárterem mennyezeti freskóján segédjével, Zach Józseffel, utóbbi festőművésznek köszönhető a neogót-romantikus háttér. Mivel Eszterházy Nagyszombatban jezsuita növendék volt, a bejárati ajtó felett Salmeron jezsuita szerzetes áll. A szónokló előtt a Szentírás és Aquinói Szent Tamás Summa Theologicája látható, a világi ruhában pedig a német-római császár követe, Vergil de Quisiones, a másik alak a zsinat titkára. Salmeron mellett még négy bíboros is látható. Megtalálhatók a freskón a világi hatalmak követei és a szerzetesrendek vezetői is. A mennyezet négy sarkában négy jelenet van kidolgozva, ezek a trienti zsinattal vannak kapcsolatban: az egyik a papszentelés, tőle balra pedig Szűz Mária és a szentek tisztelete. Ennél a jelenetnél Kracker saját magát is a képre festette, ő a lándzsás férfi alakja. A következő jelenet a betegek kenetének szolgáltatása, a negyedik jelenet pedig az index, az egyházi könyvcenzúra hivatalának működését ábrázolja. Ez a jelenet a háttérben Luther és Zwingli alakját is feltünteti, az indexre került könyvek pedig a padlóra vannak hajítva és a képen isteni igazságszoltáltatás történik, hiszen lesújt rájuk Isten haragja villám képében és belőlük az ártalmas gondolatok kígyók képében kibújnak. (Kazinczy erre a jelenetre utalva jegyzi meg, hogy „A’ Bibliothéca mennyezetére Krakker festé a’ Trienti Zsinat’ űléseit, hová mennykő csap alá, nem tudom kire és miért.” – Sz.P.K.) Az architektúrának, mely Kracker vejének, Zachnak a munkája, köszönhető, hogy a mennyezet kupolának látszik, pedig a valóságban alig tér el a vízszintestől.ű

A könyvtár falfelültét beborító állványzat Fellner Jakab terve, a kivitelező pedig Lotter Tamás volt. Mint megtudtuk, az állványzat felvidéki tölgyből készült és nem tartalmaz fémalkatrészt. Benne 24 relief-mellkép látható, melyek Halblechner Vencel munkái. Például az állványzaton Szent Pál, Szent János, Szent Ágoston, Szent Jeromos, Szent Antonius, XIV. Benedek (aki Eszterházy példaképe volt), Boethius, Verbőczy István, Istvánffy Miklós stb., a karzaton pedig Kopernikusz, Kolumbusz Kristóf, Pázmány Péter, Szent Lukács stb. felismerhetők. Eszterházynak nemcsak a tudomány, hanem az esztétika is sokat jelentett. A könyvtár falának, szőnyegének, állványzatának árnyalatai gyönyörű összhangban vannak, és még a kötetek kötésének színére is gondolt, azok a kötetek, melyek ún. „Eszterházy-kötésben” vannak, fehér színű sertésbőrbe köttettek a püspök kérésére. A könyvtár gazdag és tartalmában nagyon értékes állományát Giuseppe Garampi bécsi pápai nuncius valamint Büky József könyvtáros segítségével gyűjtötte össze Eszterházy. Érdekes, hogy protestáns teológiai műveket is vásárolt a könyvtárnak, mert úgy gondolta, hogy a katolikus papoknak ismerniük kell a protestánsok műveit, érvelési rendszerét: Szervét Mihály De Trinitatis erroribus című művét is megvette. A Főegyházmegyei Könyvtár birtokában olyan ritkaságok találhatók, mint Mikes Kelemen Törökországi levelei (melyből egy másolatot kiállítottak nekünk megtekintésre), a Horae Beatae Mariae Virginis, mely Pyrker érsek hagyatékából került a könyvtárba, a Miskolci László által készített Missale 1394-ből, a Giovanni de Serravalle által 1416-ban lefordított Dante-kódex, melyben az ajánlás Luxemburgi Zsigmondnak szól. Ebből még két példány létezik a világon, egy a Vatikánban, egy pedig a British Múzeumban, de egyedül az egri példányban található meg a Zsigmondnak szóló ajánlás. Verancsics Antal egri püspök Praefacionaléja 1563-ból még kéziratos. Megtalálható a könyvtárban a Szatmári Békesség 1718-ban készült magyar fordítása, illetve az egyetlen Magyarországon létező Mozart-levél, melyet az osztrák zeneszerző 1787-ben a testvérének írt. A legrégebbi példánya a könyvtár gyűjteményének 1048-ből való. Olyan gyönyörű kiadványokat nézhettünk meg, mint a Joan Blaeu-féle 1662 és 1672 között Amsterdamban megjelent Atlas Maior 11 latin kötetéből az egyik. Ez a kiadvány a 18. században afféle státuszszimbólumnak számított, mint megtudtuk. Továbbá a Harmonia Macrocosmica-t is megmutatták, mely 1660-ban jelent meg és Andreas Cellarius készítette. Ahogyan egyik kollégánk észrevette, a csillagképek nem a megszokott állatövi jegyekként került lerajzolásra, hanem szentek alakjaiban. Ez a 17. században egy nagyszabású terv hetedik kötete volt. Kiállították nekünk továbbá 1739-ből Guilielmo Cowper-féle Anatomia Corporum Humanorum egy példányát is. Carl von Linné Systema Naturae 1735-s gyönyörű színes képeket tartalmazó kiadását is láthattuk. A tárlatvezető kiemelte, hogy Eszterházy nemcsak a teológiai képzését tartotta fontosnak a kispapoknak, hanem a lélekgondozói felkészítésüket is, ez magyarázhatja, hogy a könyvtár állományában megtalálható például a kiállított Pálóczi Horváth Ádám által írt Psychologia az az a lélekről való tudomány 1792-ből. A 18. század végén az ország legnagyobb gyűjteményével, 20 293 kötetet tartalmazó állománnyal bírt az egri líceum könyvtára.

A barokk könyvtár megtekintése után rögtön felmentünk a Varázstoronyba, mert a Camera Obscura használatához fényre volt szükségünk. Európában csupán két, a 18. században épített Camera Obscura maradt fenn, az egyik Skóciában (1778-ban építették), a másik pedig nálunk (1776-ban készült), a miénk a régebbi. Mint megtudtuk, a 18. században divatosak voltak ezek a tükör által képet vetítő műszerek, de nem szolgáltak tudományos célt, csupán szórakoztatónak tartották, hogy látható volt vele, a város egyes részein mi történik. Az egri Sötétkamrát Hell Miksa bécsi csillagász tervezte meg, építette. A megjelenő kép egyes részleteit egy papírlappal vagy a kezünkkel fel is emelhettük. Több doktoranduszkolléga is kezébe vehette itt a napot, illetve a város egyes részleteit is, de ki is próbálhatták az eszköz használatát. A minket körbevezető kolléga, minden városrészről, épületről elmondta a hasznos tudnivalókat. Eger 24 temploma közül például csak a szerb templom épült háttal a városnak (az építkezésre egyébként még II. József adott nekik engedélyt).

Betértünk a főként fiatalabbaknak szóló fizikai kísérleteket bemutató kiállításra is. Ezt követően megnéztük a csillagászati műszereket, távcsöveket, kvadránsokat, a línea meridionálist, melyet 1776 májusában mért be Hell Miksa. Az optikai műszerek tárlatát különösen tanulságosnak találtuk. Egy kis 18. századi mikroszkóp előtt például többen is megálltunk.

Az interaktívabb program után visszatértünk a művészethez: és megtekintettük a líceum másik két freskóját. Az északi teremben a kápolna helyezkedik el. A kápolna terme ma főként művészeti programokat szolgál. A barokk oltár, szószék mellett Franz Anton Maulbertsch freskója is mutatja, hogy istentiszteleti célokat szolgáló helyen voltunk. A téma szakrális, a mennyország látható rajta szentekkel. Ádámtól és Évától bizonyos kronológiai sorrendben követik egymást az üdvözültek. Érdekes, hogy a például Dávid királyt és Mózest is magába foglaló sorban pannóniai szenteket is feltüntetni kért Eszterházy, mert Szent István, Szent Imre, Szent László lovagkirályunk páncélban, csillagos köpenyben Árpád-házi Szent Margit és Szent Erzsébet alamizsnaosztás közben stb. is látható. Gál Tibor (Eszterházy Károly Egyetem Tittel Pál Könyvtár, főigazgató-helyettes) beszélt nekünk az oltárképről is: Hesz János 1813-ban készítette az ország felajánlását ábrázoló képet, melyen igazi érdekesség, hogy a korona már Szűz Mária fején van és Szent István előtt egy nagy könyv látható. A tabernákulum verde anticóból készült még 1793-ban.

A díszterem freskóját Franz Sigrist készítette el. Ezt a freskót többen a legszebbnek találtuk. Ebben a teremben állt Gárdonyi Géza ravatala is, mint megtudtuk. Kazinczy úgy emlékezik meg róla, mint az „examenek palotájáról”. A mennyezeti freskó az egyetem négy fakultását ábrázolja. A bejárattól jobbra a jogtudományt láttuk, a bejárat fölött a bölcseletet, azután az orvostudományt, majd a bölcselettel szemben a teológiát. A hangsúly a teológiai és a bölcseleti fakultásokon volt a freskó szerint, a minta pedig a Graz-i lehetett, ahol a fő fakultások a teológiai és a jogi voltak. Izgalmasnak találtuk, hogy az orvostudományt ábrázoló jelenet egy boncolást jelenít meg, ahol a műveletet irányító orvos Markhót Ferenc, akiről elnevezték az egri kórházat. A látszólag foghúzást elszenvedő embernek pedig valójában kanalas orvosságot adnak be, és a kép az orvosi konzíliumot prezentálja.

Pénteken körsétát tettünk Gál Tibor vezetésével az Egri Hittudományi Főiskolában és a portrékat megtekintve áttekintettük az egri egyházmegye történetét. A festményeket végignézve megismertük Barkóczy és Eszterházy konfliktusát, a jelentősebb püspököket egészen a 20. századig. Gál Tibor beszélt nekünk az egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület szerepéről a 19. században, illetve Mindszenty Gedeon jelentőségéről, akit Bartakovics Béla érsek egri főegyházi szónokká nevezett ki. Ő volt az egyik olyan személy, akit Petőfi felkeresett, mikor az egri papköltőkkel 1844-ben találkozni kívánt. Gál Tibor egy festményt is mutatott nekünk a Hittudományi Főiskola könyvtárában, amelyen Petőfi a valószínűleg fiktív helyszínen bort iszogat a papköltők társaságában. Petőfi egri tartózkodása több napig tartott a papnövendékek között, az erről tanúskodó emléktáblát mi is láttuk. A Hittudományi Főiskolában mi is számos kispappal találkoztunk, akik barátságosak voltak velünk. Megtudtuk, hogy Dolhai Lajos rektor úr és a vezetőség napjainkban is Rómában végezte tanulmányait, s hogy a növendékek közül is sokan mennek Rómába tanulni.

A Hittudományi Főiskola Könyvtárában a kötetek tematikus elrendezésben találhatók (például lelkiségi, MIE, hagyatéki stb.). A Könyvtár állományában olyan értékes könyvek is találhatók, mint Nadányi János Florus Hungaricusa 1663-ból, vagy Ambrosovszky Mihály történetírása, esetleg Foglár György 1723-as Hortus divinorum eloquiorum-a. 1704-ben Telekessy István püspök hozta létre az Egri Hittudományi Főiskolát, de az alapítólevelet csak 1709-ben írta alá. A könyvtár állományának megalapozását is az ő hagyatéka jelenti. Az értékesebb darabok és az állomány számottevő része átkerült a líceumba az idők során, és bizonyos időkben ott nagyobb biztonságban is voltak, a Főegyházmegyei Könyvtár tekintélye a Hittudományi Főiskola Könyvtárát is óvta. A Magyar Egyházirodalmi Társulat könyvtárának állományát különgyűjteményben, a polcon megjelölve tárolják. Itt találhatók azoknak a papköltőknek a levelei, kéziratai, akiket Petőfi 1844-ben meglátogatott.

1901-ben jelent meg Nyizsnyai Iván összeállításában a könyvtár 8000 kötetének katalógusa az Egri Érseki Papnevelő Intézet Könyvtárának szakok szerint való jegyzéke címmel. Ennek könyvészeti tudnivalóit is elmondta, megmutatta nekünk Gál Tibor. De ahogy elmondta, Dolhai Lajos rektor úr az a személy, aki mindent tud a könyvtárról, 2004-ben a történetét is megírta A szeminárum könyvtárának története címen, ez az eddigi legteljesebb áttekintése a könyvtár múltjának. A könyvtárban egy olyan kivételes példányt is megtekinthettünk, mint az Autores Historiae Ecclesiasticae egy a Baseli nyomdából kijött 1535-s példányát, amelynek kötésében egy kézzel írt kódexlapot is felhasználtak a Leviták Könyvéből. Hasonlóképp érdekes volt Angelo Ambrogini egy levelezéskötetének a megtekintése, amely 1612-ből való a könyvtár ritkaságai között: Angeli Politiani et aliorum virorum illustrium Epistolarum egy példánya. Angeló reneszánsz költőt feltehetően megmérgezték Giovanni Pico della Mirandola humanista filozófussal együtt Piero de Medici utasítására.

Gál Tibor vezetésével a doktoranduszok a régi könyvek és az egri egyházmegye és egyetem történetében mélyülhettek el ezen a két késő szeptemberi délutánon. Rengeteg információt tartalmazó előadásait ámulatba ejtő környezetben tartotta meg nekünk. Gál Tibor minden előadása végén lehetőséget biztosított a kérdések megfogalmazására, többször vitára, vélemények megfogalmazására is lehetőséget biztosított a doktoranduszoknak egymás között.