A századelő gondtalanságával működő nagyoperett gördülékenyen, humorosan bonyolódik le régmúlt időket idéző formában, egy-két jelen idejű színészi alakítással árnyalva a boldog békeidők barátságos négerezését, vasút mutyiját, társadalmi különbségeit. Hisz a lényeg a szerelem és a cintányéros cudar világ!

Szemenyei János, Dobó Enikő, Orth Péter

Szemenyei János jelen idejű játéka jótékonyan színezi Ibolya Mihály lovászlegény szerepét, kit elegáns mulatókban csak Mágnás Miskaként ismerhetnek, miközben az úri közönség táncol és kitűnő széklábakkal csap le minden feldobott labdát, hogy a nevetés se maradjon el. És hahotázik is az egész Városmajori Szabadtéri Színház nézőtere, kezdetben a lovászlegény pokróctermészetén, agresszióján, aztán pedig – mikor a vígjátéki kalamajka mágnás ruhába öltözteti – zavarán, melyet addigra már jól ismert harsányságával, energialöketeivel palástol. Szemenyei alakítása a figura kezdeti menyasszonyverő, hőbörgő hangjait tisztességes iparosként szállítja, majd brillírozik a nagyok közé keveredett kisember helyzetében. Minden figyelmet birtokol, udvarol, gorombáskodik, zsémbel, táncol és énekel, miközben azt is meg tudja mutatni, hogyan feszíti a szegény embert, hogy most valami olyanba kóstolhat bele, amihez soha többé nem lesz köze az életben. Szemenyei átélhetően mutatja meg a főnökeivel egyenlő helyzetbe került embert, aki rádöbben, ha nem az istállóba születik, hanem a Mészáros Művek igazgatótanácsába, akkor villanó szemével, férfias kiállásával különb ember lehet, mint bármelyik született gróf vagy báró és bármelyik kékvérű kisasszony kezét megkaphatná. Nem csoda, ha elkapja a pezsgős-táncos operett világ és nem akar visszatérni a valóságba. Szemenyei vadul szenvedélyes gesztusai mögött félelem és düh van, a régi élet teljes megtagadása. Megtagadása legfőképpen egy kezdődő szerelemnek.

Szemenyei János, Hajdú Melinda

Pedig beh csodásak is a kezdődő szerelmek! Az embernek izzad a tenyere és köpni kell, mikor megjelenik az a másik, az az ismeretlen valaki, kinek tekintete Mozart operáit ígéri, melyhez képest minden evilági hívság csak kicsinyítő képzővel kaparászható középszer. Operett, mely végre nem a hatalmasok kiváltásága: szerelemi csatákban bárki hőstetteket hajthat végre. Mindegy, hogy valaki báró, orvos, vagy lovászlegény, a szerelem nemzeti alapon éppúgy jár, mint a globáltotálból. Így aztán Rolla grófnő is szerelembe esik, rögtön a darab elején, csak hát a választottja egy mérnök, Baracs István. Az még nem is akkor baj, hogy nem nemesi származású, viszont nem is megvesztegethető, a vasútállomást nem hajlandó a faluból a nemesi birtokra telepíteni, hogy Korláthy gróf olcsóbban szállíthassa a búzát. Persze a szerelem nem törődik a tőzsdével, a részesedéssel, az élelmiszerárakkal, csak csók meg ölelés érdekli. Rolla és Baracs éppúgy a mézédes boldogság poharába készül kortyolni, mint Mária a konyhalány és Miska a lovászlegény. Két kezdődő szerelem, melyet a társadalmi elvárások elvetemült társalkodónői, és az egyik nyugati divatot a másik után majmolók, akik már azt sem tudják, melyik éppen a soros sikk, nem hagyják beteljesedni.

Hajdú Melinda, Szemenyei János

Rusznyák Gábor rendezése a kellemes múltban tartja az eseményeket, ahol ugyan háború van, meg túl sok néger Afrikában, de azért eléggé pontos helye van mindennek, átlátható a világ. Debreczeni Borbála forgó díszlete kellemes matt nyári lakot idéz, párhuzamos lépcső, szökőkút, üveges ajtók, ablakok. Tihanyi Ildi jelmezi kellemesen simulnak a látványba, pontosan jellemzik a figurákat. Ránézve az előadásra az a benyomásunk támadhat, hogy a múlt század valamelyik boldognak tűnő évtizedében vagyunk, kellemes polgári társaságban, jólesőn munkával töltött nap után kiengedjük a fáradt gőzt sok-sok nevetéssel. Ettől az időben távoliságtól nem okoz problémát, hogy a darab egyes referenciapontjait a történelem menete vagy épp az aktuálisan húsba vágó közügyek helyenként átszínezték. Az előadás valóságában a háborúban harcoló katonákra inni; asszony fejét nekicseszni a falnak; építkezéseket megvesztegetéssel módosítani történelmi tények, az adott kor valóságába tökéletesen passzoló dolgok, melyekről nekünk a nézőtéren vagy eszünkbe jut valami vagy nem, mindenestre az előadás nem forszírozza, hogy eszünkbe jusson.

Dobó Enikő

Amitől ez a szépiás forma nem válik porossá, az a lebonyolítás gördülékenysége és a színészi játékok egy része. A kecskeméti társulat kiegészülve a City Balettel pontosan, energikusan dolgozik, így a történet világos, a helyzetek könnyen érthetőek, sokat nevetünk. Szemenyei János mellett, a Miska szerelmét Máriát alakító Hajdú Melinda játéka tölti meg élettel a színpadot. A konyhalány egyszerű, helyenként trágár, ugyanakkor érzékeny lelkű alakját Hajdú természetes tempóban, szépen építve tárja elénk. Hangja enyhe fátyolt kap, mikor Miksáról mesél minden rosszat, halljuk mögötte a közösen szívott levegő oxigénjének felszívódását a tüdőhólyagocskákban. Világos, hogy kineveti a fiút, mikor az nagyhangon ortóskodik, átlát agresszióján, félelmét mosolyogja mögötte, Miska pedig lefegyverezve, amit Szemenyei cselekvéssel fedetten jelez, az élet zajlik így tovább, kéz a kézben. A két színész érzékien játssza a szenvedélyes szerelem változatos dimenzióit. Akár külön-külön, akár együtt zendítenek rá, a csillagok Oszvald Marika alakban állnak össze a Tejúton örömükben. A másik szerelmes pár Dobó Enikő Rollája és Orth Péter Baracs Istvánja. Dobó Enikő talpraesett, a világot jól ismerő, élettel teli figurát játszik Rollából, a dúsgazdag nemesi család egyetlen szem leányából. Az előadás elején egy kompetens női karaktert látunk, aki megállja a helyét minden helyzetben, úgy érezzük, akár a Mekiben is állhatna előttünk sorban. Egy ennyire friss karaktertől viszont kevéssé érthető az a grófkisasszonyos sértődés, amivel Baracs egyenességére reagál. Az ifjú vasútmérnök ugyanis nem megvásárolható, miután Korláthy gróf megvesztegetné vasútügyileg, hiába kéri Rolla, nem marad a házban. A grófkisasszony ezen megsértődik és az estélyen feltűnő ismeretlen Mágnás Miskával kezd kompromisszumkeresésbe. Orth Péter tisztának játssza Baracsot, de sok erőt és tartást nem tud a figura mögé tenni. Énekhangja sem eléggé telt, s mivel Dobó Enikő magasabb tartományai is bizonytalanok, a közös dalaik nem húznak annyira. Zayzon Zsolt és Nagy Viktor Pixi-Mixi párosa szerethetően bohóckodik raccsolással, mikor kezükbe akad a konyhalány, fenyegető fojtott baszdühből fogalmaznak.

Kőszegi Ákos, Sirkó László

Az úri világ irányítója és középpontja Korláthy gróf, akit Kőszegi Ákos alakít többrétűen. Egyszerre felmutatója és karikatúrája a század eleji nemes figurájának, játékában természetesen férnek meg egymás mellett a nagy spétek, a kitett mondatok és az egyes szituációk vagy azokban saját figurájának ironikus, gúnyos véleményezése. Igazi anti-ember, akitől nem csoda, ha helyből ötöt négerezik, vagyis pardon, feketézik. De bocsánatot is kér rögtön, hisz csak a szó jobbik értelmében gondolta. Ha meg ezt a jobbik értelmet ki tudjuk nevetni, akkor olyan nagy baj nincs. Mondjuk történt egy-két dolog az elmúlt száz évben, ami után azt mondhatjuk: „nyúlból nem lesz hózentráger.”

2017.07.04 – Városmajori Szabadtéri Színpad 

 

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Nagymama: RÉTI ERIKA
Korláthy gróf , Rolla apja: KŐSZEGI ÁKOS
Stefánia grófnő, Rolla anyja: CSAPÓ VIRÁG
Rolla grófnő : DOBÓ ENIKŐ
Leopold , a főkomornyik: SIRKÓ LÁSZLÓ
Balogh Mária, konyhalány a Korláth kastélyban: HAJDÚ MELINDA
Récsey Mixi gróf: NAGY VIKTOR
Técsey Pixi gróf : ZAYZON ZSOLT
Eleméri gróf : PÁL ATTILA
Ibolya Mihály, lovász az Eleméry kastélyban: SZEMENYEI JÁNOS
Baracs István, mérnök: ORTH PÉTER
Építésvezető: ARADI IMRE
Eleméry grófné: COULIBALY MIRIAM
Szereplő: JABLONKAY MÁRIAVÁRY KÁROLYPUSKÁS GYULA
Szereplő: SIRKÓ ANNAPATYI SZILVIA
rendező: RUSZNYÁK GÁBOR
díszlettervező: DEBRECZENI BORBÁLA
jelmeztervező: TIHANYI ILDI
szövegkönyv: BÉKEFFI ISTVÁN
szövegkönyv: KASZÓ ELEKMOHÁCSI JÁNOS
dalszöveg: GESZTI PÉTER
koreográfus: BARTA DÓRA
zenei vezető: KÁROLY KATI
karmester: DRUCKER PÉTERLÁTÓ RICHÁRD
koreográfus asszisztens: FRIGYESI TÜNDEKATONKA ZOLTÁN
súgó: ARATÓ ANDREA
ügyelő: BERKI ZOLTÁNMAHALEK GÁBOR
rendezőasszisztens: TÓTH KATA

Közreműködik a színház meghívott zenekara, énekkara és a Kecskemét City Balett