Hétköznapok

az elalvás színe éjjel

narancssárga. a felkelésé

hajnalban fehér. ébredéskor

kiégett fénykép a táj.

induláshoz csuklya, kesztyű.

a mandulám duzzadt, onnan

tudok a meglétéről, hogy

fáj. a levegőt beszívom,

olyan hideg, hogy már éget.

jó volna az ilyen reggelekre

valami katalizátor, tejeskávé ízű

csók, polármellény melegségű

ölelés, akármi, csak tudjam:

bár elengedett, este hazavár.

Written by:

1988-ban született Tapolcán. A Debreceni Egyetem Szociális munka szakán, és a Pécsi Tudományegyetem Művészetterápia szakán végzett, Budapesten él. Írásai a Zempléni Múzsában, a Napút folyóiratban, a Váradban, az Amúgyban, és a kulter.hu-n jelentek meg.