„Hol megfejtődik száz titok” – 95 éve született Nemes Nagy Ágnes címmel tartották a legújabb, 2016 októberében megjelent Összegyűjtött versek kötet bemutatóját, amelyben közel száz, mindeddig publikálatlan vers kapott helyet, Ferencz Győző irodalomtörténész szerkesztésében. A beszélgetés a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Jelenkor Kiadó szervezésében jött létre, Kiss Noémi és Tarján Tamás irodalomtörténészek, Fullajtár Andrea színész, illetve a szerkesztő részvételével. Brok Bernadett beszámolója.

Fél órával korábban sikerül megérkeznem a PIM-be, pedig a villamos meghibásodásakor még féltem is, hogy talán elkésem, éppen ezért maradt el a már igazán szükségesnek tűnő koffeinbevitel is. Pozitív oldala is van ennek a korán érkezésnek, kedvemre válogathatok az ülőhelyek között. Ki is választok egyet a hangfal alatt, a harmadik sorban, így biztosan nem maradok le egyetlen szóról sem. Csupán azzal nem számolok, hogy elém is fognak ülni, ami némi zűrt okoz majd a látási viszonyokban – mint később kiderül, ez a probléma némi hajolgatással kezelhető. A wifi-kínálatból válogatva konstatálom, hogy az érdeklődők folyamatosan érkeznek, viszont azt kissé megrémülve veszem tudomásul, hogy 17 perccel kezdés előtt a Facebook-eseményhez írnak egy bejegyzést: „Húsz perc múlva kezdünk!” Tehát késéssel indul, vonom le a következtetést. Közben meg egyre inkább elnyom a fáradtság – mégis csak időt kellett volna szorítani arra a kávéra. Minden bizalmam a 20 perc múlva kezdődő beszélgetés érdekfeszítő voltába vetem.

Közben a vetítővásznon egymás után érkeznek a képek, hol Nemes Nagy Ágnesről, hol egy-egy kéziratról. Néhányat el is olvasok, pontosabban olvasnék, de annyi ideig nem látszanak; ezáltal szinte az összes kéziratnak megtanulom az első sorát, amelyeket később hallhatok is Fullajtár Andrea tolmácsolásában. A továbbiakban inkább a telefonomba és az internet rejtelmeibe mélyedve várom ama húsz perc leteltét.

„Milyen szép volt itt az Ágika!” – hallok egy idősödő hangot a hátam mögül. Felkapom a fejem, és valóban, egy fiatalkori kép látható Nemes Nagyról, akiről valamiért soha nem gondoltam volna, hogy Ágika is lehet, de a képet többször is megfigyelve rájövök, hogy valóban szép volt itt az Ágika. És amennyiben az Ágika megnevezés különös a fülemnek, vajon mennyire lenne különös a mögöttem lévő hölgy fülének, ha közölném vele, hogy az Ágikának erről a beállásáról valamiért Hosszú Katinka jutott eszembe? Mindeközben kiderül, hogy Fullajtár Andreának valamiért nem lett szék, pohár, víz előkészítve, de ezt pillanatok alatt pótolják, és már kezdődhet is az est.

Rövid bevezető után elhangzik Nemes Nagy [Azt mondod, hogy ne írjak] című verse, amelynek kapcsán Kiss Noémi nyilvánít véleményt, bemutatva saját Ágika-képét, amelyről úgy gondolja, hogy merőben eltér az eddig ismerttől. Kiss ezt az új Nemes Nagy Ágnest érdekesebbnek tartja a „világos, fennmaradt és tankönyvi” verziónál. Genderszempontból véli jelentőségteljesnek azt a gesztust, hogy mely verseket „nem engedélyezte” megjelenni a költő, azaz életének mely szakaszát szerette volna kisatírozni. És éppen ez a kisatírozni vágyott, nem engedélyezett arc az, amelyik Kiss Noémi számára érdekfeszítővé válik. Ezzel szemben Tarján Tamás és Ferencz Győző álláspontja is egyértelműen azt mutatja, hogy bár valóban nem egy alanyi lírát művelő költőként tekintünk Nemes Nagyra, azért ez az arca látható volt eddig is, ezen kötet új verseivel csupán jobban körvonalazódik. Sőt, az is kérdéssé válik, hogy valóban két- vagy többarcú költőről van-e szó, vagy ugyanazt az arcot látjuk folyamatosan, különböző perspektívákban.

Nemes Nagy felszabadítását célzó gondolatain keresztül Kiss Noémi végső soron azon igényének ad hangot, miszerint a már korábban elhangzott Fák mellett A női tájat is tanítani kellene. Ferencz Győző véleménye szerint azonban, ha bele lehetne szólni egyáltalán, hogy mit tanítsanak, akkor a költő életművét övező miérteket és az azokra adható válaszokat kellene megkeresni.

Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei, szerk. Ferencz Győző, Budapest, Jelenkor Kiadó, 2016.

Kép: Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és Litera
Kiemelt kép: Könyves blog