A borz idejében még rezervátom volt és bölény, a mai fiataloknak terrárium van és gekkó. Kispál utáni romkocsmázók egy csapata csodálatosan emberi előadást készített szerelemről, barátságról, létezésről. További témák: az élet, a világmindenség meg minden.

Fábián Szabolcs és Fekete Ádám (fotó: Berg Sándor)

Nincsen viszont nyavalygás a rossz szülők, a megélhetés nehézségei, az ország közállapotai miatt. Ezek a fiatalok önmagukban vannak, kicsit vagy nagyon elveszve, egyedül érzik magukat, és a másik tekintetében remélik a világmindenséget. Lehet kicsit bosszantó a naivságuk, vagy épp csodaszép és megnyugtató. Eléggé menők, jó a stílusuk, jók a dumáik, de valahogy mégsem klappolnak a dolgok.

Az előadás szövegét Milan Kundera Halhatatlanság című regényét a színészek improvizációt felhasználva Varga Zsófia és Georgita Máté Dezső írták. Ők jegyezik dramaturg-rendező párosként is az anyagot. Sajnos én nem ismerem a kiinduló regényt így aztán irodalomtudományi vagy filológia megállapításokat nem tudok tenni a Halhatatlanság és az előadásszöveg vonatkozásában, viszont az előismeret nélkül is sok szép és értékes dolgot kaptam a MU Színházban töltött estétől.

A játéktérbe lépés előtt Fábián Szabolcs és Barcsai Bálint párosa szabadkozik, még nincs kész a nagy mű, de alakul és hát remélik, hogy jól alakul. Aztán többször fel is tűnnek, mint ennek a nagy egésznek a mozgatói. Író-rendező páros ők, akik figuráikat lesik és terelgetik, mint egy-egy érzelem, egy-egy gondolat testet öltött hús-vér formáját, hátha okosabbak lesznek. Aztán csapnak egy görbe estét ők is, hogy másnapos filozofálgatás legyen a vége a Nagydiófa utcában.

Orbán Borbála és Tóvaj Ágnes (fotó: Szalontai Zoltán)

Az előadás legnagyobb tömbje egy négy fős társaság apró rezdülései, viszonyainak átrendeződései. Tóvaj Ágnes és Orbán Borbála testvérek, akik hosszú idő után újra beszélnek egymással. Baradlay Viktor és Kautzky-Dallos Máté legjobb barátok, előbbi telepakolja a baszatáskát minden éjszaka, utóbbi otthon társasozik a barátnőjével. Egy rádiónál dolgoznak, így az előadás jeleneteit jobbnál-jobb élőben játszott dalok ellenpontozzák, húzzák alá, teszik idézőjelben. Hogy ki kit szeret, ki kit érez igazán közel magához, az a fő kérdés.

Ehhez, a mit is tudunk kezdeni a másik emberrel és a szeretettel témához kapcsolódik Fekete Ádám és Pallagi Melitta párosa. Előbbi elismert és sokat foglalkoztatott színházi alkotó, utóbbi árva lány rengeteg munkával és semmi örömmel, szemében árvalányhaj szeles mezőn.

Minden alak az őt játszó ember és fantáziaképe közti izgalmas elektronátadásból születik és ez az oszcillálás felizzítja a színpadi lámpák izzóitól félhomályos, meghitt teret. Kék és bézs járólap, romkocsmát idéző díszlet. Kanapé, asztal és egy terrárium, benne kék és bézs homok és egy madagaszkári nagyfejű gekkó. Az üveg mögül őt figyelik a szereplők, ahogy a szereplőket a rendező-dramaturg páros, és mindezt mi. Sok-sok gekkó tükörkép a terrárium üvegén.

2017.02.04. – MU Színház

Tóvaj Ágnes és Baradlay Viktor

FAQ: HLHTTLNSG

Színészek: Baradlay Viktor, Barcsai Bálint, Fábián Szabolcs, Fekete Ádám, Kautzky-Dallos Máté, Orbán Borbála, Pallagi Melitta, Tóvaj Ágnes
Látvány: Molnár Anna, Pignitzky Ádám
Asszisztens: Georgita Boglárka, Bocskai Virág
Konzulens: Kárpáti Péter, Gimesi Dóra
Dramaturg: Varga Zsófia
Rendező: Georgita Máté Dezső
Az előadás szövegét a színészek improvizációja alapján írta Varga Zsófia és Georgita Máté Dezső.

Az alkotók próbanaplóit itt olvashatod el.