„A herceget meggyilkolták Szarajevóban és ezzel megkezdődött a háborúk háborúja, ami először terjedt ki az egész világra. Miután apám elesett a fronton nem gondolkodtam sokat. Én is beálltam a seregbe, mint egy jó hazafi. Hogy mit jelent e szó, azt magam se tudtam igazán. Ahogyan azt sem, milyen kioltani ismeretlen emberek életét egy olyan országban, ahol még sosem jártam azelőtt. Így védeném meg a hazámat? A küldetést teljesítettem. Köszönöm szépen, nekem ennyi éppen elég volt a háborúból. Nem lett belőlem hős, de nem is vagyok már ugyanaz az ember, mint a háború előtt.”

Kovács István rendezésében tekinthetjük meg Köbli Norbert forgatókönyvíró új tévéfilmjét, a Szürke senkik című alkotást. A film az I. világháborúban játszódik az ellenséges olasz frontvonalak mögött. Egy magyar-osztrák-román felderítőcsapat indul útnak egy olasz kommunikációs központ felderítésére. Az öt fős különítmény ráeszmél arra, hogy ha küldetésük sikerrel is jár, vajmi kevés esély van a túlélésre. Őrmesterük kitartó vezetésével, hosszas lopakodás után végre megérkeznek céljukhoz, ahol nemcsak feladatuk sikere, hanem saját sorsuk is eldől.

A film komor, hangulata keserű, látványa már-már idillikus. Főszereplőnket, a fiatal bakát, Dömét (Kovács S. József) kísérjük végig személyiségének alakulásán. Az ifjú rémült, de büszke fiú legyűri félelmét és emberek életét oltja ki, végül pedig a teljes kiábrándultság és csalódottság lesz úrrá rajta. Józsefnek ez az első filmes szereplése, így tökéletesen illik is rá az újonc szerepe. A csapat többi tagja már veteránnak mondható a színész társadalomban. Fodor őrmester (Trill Zsolt) emelkedik ki a legjobban közülük, szerepének hitelessége nagyban köszönhető rutinjának. További bajtarásak még: Molnár Levente és Björn Freiberg, akik a Saul fiában is megmutatták színészi tudásukat, itt most Molnár és Kramerként tűnnek föl.

Végeredményben a gyönyörű látvány és a kiváló színészek egy elégséges történettel és egy középszerű rendezéssel párosulnak. Talán a háborús filmek túldramatizáltsága vagy az ütős csavar hiányzik belőle. Az erőteljes érzelmek itt is jelen vannak és a film végéről a csattanó sem maradt el, ám ezek korán sem bizonyultak elegendőnek.

A Szürke senkik inkább egy rövidke szösszenetre, egy egyszerűbb novellára hasonlít, ami elgondolkodtatja az embert egy napra. Ezzel nem is lenne semmi probléma, ha ezt nem egy olyan film után írta volna meg Köbli Norbert, mint a Félvilág. Utóbbi ugyanis sokkal erőteljesebbre és átütőbb erejűre sikeredett, kritika ITT olvasható róla.

Összegezve a Szürke senkik egyszernézős film lett, amit én 5 pontból 2-re értékelek. Aki mégis új háborús filmekre vágyna, az inkább várjon egy kicsit, hiszen A fegyvertelen katonát – Mel Gibson rendezésében – december 29-től a hazai mozik már vetítik; Christopher Nolantől pedig a Dunkirk várható majd 2017 júl. 19-én.