Jók a beatek és jók a rímek vagy a rímtelen szövegritmusok és főleg a riffek. Akkora a trip, hogy itt van velünk jézus, dumál bele a mikrofonba két földi helytartója. Trendi ruhák, cuppanó hupák, és beszív és kifúj, és semmi gond, minden oxigén.

Koncertszínház egy trendi belvárosi szórakozóhelyen, két dj élőben keveri a zenét Eke Angéla és Márkus Sándor szövegelése alá, ami egy kortárs orosz darab, amit Kis Orsolya fordított le, amit Horváth Kristóf aka Színész Bob dolgozott át, ami a slam poetry szellemében történt. Ami elég sok trash elemet használ, ami lehet épp giccs vagy dekadencia, vagy amit akartok. Infantilis játékosság.

oxi

Ha akarjuk, akkor van történet és van ennek a történetnek a folyamatos mesélése és a kettő reflexiója egymásra, példabeszéd ez, pont, mint a Bibliában. Szimbolikus történetek gyilkosságról, drogozásról, ivásról, baszásról vidéken és nagyvárosban. Kinyilatkoztatások sora humorosan, provokatívan, egymás után egy órán keresztül. Szilágyi Bálint rendezése jól tartja fent a figyelmet, stílusban maradó elemekkel: nejlonkereszt, füst, villódzó fények, tuk-tuk, strandjátékok; de el lehet fogadni, hogy valakinek ez egy órán keresztül sok, főleg, hogy az egymás mögé rakott székekről nehezen lehet látni. Vajon a keresztény emelvénynek van hindu vagy buddhista megfelelője? Eke Angéla és Márkus Sándor nagy erőkkel dolgoznak, jól áll nekik a koncertszínházi forma, laza megmondó emberek, élő szövegoszlopok, divatos szutyokban pózőrködő rocksztárok.

Hogy hit nélkül nehezebb-e élni, vagy kábítószerek nélkül, az akkor igazán nehéz kérdés, ha minden olyan dolgot, ami illuzórikus világba visz, hallucinogénnek kezdünk hívni. A tánc, a zene, a művészi szövegek hirtelen egy polcra kerülnek az alkohollal, a fűvel, a kokainnal, amik pedig már régóta osztoznak a helyen a cigivel, a kávéval, a nyugtatókkal. Hogy valami középpont még is kellene, egy fix pont legalább, ha csak olyan pici is, mint egy atom. Mondjuk egy oxigénatom. Vagy kettő, mert azok úgy is párosával fordulnak elő a természetben és meg lehet halni nélkülük.

“A valóság halott, a hétköznap egy csontváz
El kell bújnod, hogy önmagaddal szót válts
A lélek kéreget, ég veled
Isten óvja a hallucinogéneket”

2016. december 2. – Anker’t


Ivan Viripajev: OXIGÉN

Fordította: KIS Orsolya

Átdolgozta: HORVÁTH „Színész Bob” Kristóf

Fiú: MÁRKUS Sándor
Lány: EKE Angéla

Zene: DJ Sanyi és ADAM Salman
Látvány: MÁRKUS Sándor
A rendező munkatársa: BÁLINT Eszter
Produkciós vezető: SZILÁGYI Mária

Rendező: SZILÁGYI Bálint