1914/1915/1916: a címet olvasva rögtön az első világháború jut eszünkbe, magyarként pedig természetesen előbb-utóbb Trianon is. Ez az előadás azonban nem a Trianonról szól, hanem arról, amiről sokan hajlamosak elfeledkezni; hogy húszmillió ember halt meg a csatamezőkön és rengetegen csonkán, lelki sérülésekkel tértek haza. Mennyi szenvedéssel és fájdalommal jár valaki elvesztése, vagy milyen nehéz a háború borzalmait feldolgozni. A monodráma a háború szörnyűségeit és a céltalanságának érzetét jeleníti meg, különböző megemlékezések alapján.

14063869_1208743375822767_2712161345202886165_nA darabot a Nagy Háború kezdetének a 100 éves évfordulójára készítette Mándy Ildikó Társulata. Az előadó Záhonyi Enikő egy személyben testesíti meg a katonákat, az ezt tanító tanárokat, a szerelmét elvesztő lányokat; a harcoló és küzdő emberiséget.

Ahogy azt az előadás címe is sejteti, a világháború első éveiről szól. Egy izgalmas témát dolgoz fel, különleges szemszögből. Az előadás felépítése kronológia szerint történik és közben versfeldolgozások hallhatóak, amiket Márkos Albert zenésített meg. Kallai Nóra csellózik, ami a hangulatkeltés és a zenei kíséret szerepét tölti be. A darabot Mándy Ildikó rendezte és a koreográfus is ő volt. A jelmezt Bánki Róza tervezte: Záhonyi Enikő egyszerre volt szakadt katona, vörös keresztes nővér és egy rongyos túlélő keveréke.

Amikor belépünk a terembe, fekete háttér és a csellista fogad minket, ahogyan belépünk, ezt a komorságot Záhonyi Enikő oldja azzal, hogy folyamatos mozgásban tartja a tekintetünket. A két szereplő teljesen betölti az egész feketébe burkolózott játékteret.

14317318_899385213500084_8591840051142928517_n

A háttal ülő csellista sok mindent szimbolizálhat. Például, hogy a világ elzárkózik a témától; vagy jelentheti a művészetek ellenállását. Az akusztika egyébként kiválóan érvényesült, kivéve néhány pillanatot, amikor a cselló magas hangja és magas énekhang miatt néhány pillanatig nem volt érthető a szöveg.

A darab minden egyes mozzanatra éppen annyi időt szán, amennyi szükséges a megértéséhez, nincs túl hosszúra nyúlva, folyamatosan fent tartja a figyelmet, teszi ezt többek között olyan részletek és információk csepegtetésével, amelyeket nem mondtak el nekünk a gimis történelem-órákon.

191415_1

Az előadásból többek között azt is megtudhatjuk, hogy a verduni csatában mintegy 300 ezer katona halt meg, valamint félmillióan sebesültek meg és tűntek el nyomtalanul. A tíz hónap alatt a legtöbbeket az ágyúzás ölte meg. Hihetetlen, de bár a harcnak már 100 éve vége, azóta se tisztították meg a terepet. A Párizs méretű terület az úgynevezett “Vörös zóna”, azóta se látogatható, hiszen túlságosan szennyezett a terület.

Miért is tetszett? Kellő váltakozások, amik izgalmassá tették az előadást. A hátborzongató történetek, versek és megemlékezések, amelyeket Záhonyi Enikő rémisztően tudott előadni, hogy tényleg felállt a szőr a hátamon. Az egyes részek gondolatébresztése, hogy mennyire sekélyes az a tudás, amit átadnak ebben a témában a tanárok.

Ajánlom mindenkinek, akit érdekelnek a háborús témák vagy szeretné, ha letörnék a háborúval kapcsolatos naivitását. Mivel körülbelül egy órás, akár unortodox történelem órának is elmenne középiskolások számára.