A világ kezdetét formáló hatalmas erők akkor kezdtek el munkálkodni, mikor is Isten leült egy rekesz sörrel és egy doboz cigivel a számítógépe elé. Ekkor teremté meg Brüsszelt, mert már rettentően unatkozott. Ezek után megalkotja az embert saját képmására, hogy legyen kinek megkeserítenie az életét. Ugyanis a legszebb öröm a káröröm. Jaco Van Dormael belga filmrendező évezredekben mérhető sztorihoz nyúlt hozzá 2015-ben. A Biblia történeteit XXI. századivá tenni és még folytatni is, nem kis feladat. Lássuk csak mire is jutott a rendezőnk Legújabb testamentum című filmjével ebben a témában.

Európa fővárosában, Brüsszelben játszódik a film. Ebben a nagyvárosban él Isten (Benoît Poelvoorde), feleségével (Yolande Moreau) és lányával (Pili Groyne) egy három szobás, bejárat nélküli házban. Isten napi rutinja az emberek életének még nyomorúságosabbá tételével telik, amiben igen nagy kedvét leli. Családját többnyire elhanyagolja, megveti; a veszekedések és a csipkelődések állandók a búskomor falak között. Ezért lánya, Ea elhatározza, hogy meglóg otthonról. De még mielőtt kitenné a lábát, okoz egy kis galibát apjának, viszonzásul a sok szenvedésért cserébe, amit eddig tőle kapott: elküldi az embereknek haláluk dátumát, másodpercre pontos idejét. A szökés után eltökélt szándéka, hogy megírja legújabb testamentumát. Így aztán Brüsszel utcáit járja, hogy megkeresse a maga hat prófétáját.

tes-01

A már mindenki által jól ismert teremtéstörténet most meglepően humoros kivitelben tárul elénk, olykor abszurd, meghökkentő jelenetekben. Legerősebb poénforrása Isten karakteréből adódik, akinek jelleme a visszájára lett fordítva. A visszataszítóan önző, undok, nagyszájú teremtőt pazarul játssza el Benoît Poelvoorde. Gonoszságára a film elejétől fogva ráfarag és ez a végére csak fokozódik. Lánya, Ea mozink főhőse már egy kedvesebb, emberségesebb figura. Mindenáron meg akarja változtatni apja főművének, az emberiségnek a sorsát. Azt szeretné, hogy mindenki boldog legyen a világon. Korához képest gondolkodása érettebb, jó meglátásai, különleges képességei felsőbbrendűségre utalnak. Ám az emberi világ még újdonság számára, ebből adódóan rengeteg kérdése van az emberekhez. A hat prófétáját egyenként keresi fel és kérdezi ki életükről. Az összefüggés mindnyájuk életében a keserűség és boldogtalanság. Párkapcsolatuk vagy nincs és nem is volt, vagy már az elejétől fogva elromlott. Ea elhozza a változást prófétái életébe és megadja nekik az kezdő lökést a boldogság felé. Az új testamentum megalkotói egytől-egyig színvonalas alakítást nyújtanak, aki talán ismertebb közülük, a Martinet alakító színész, Catherine Deneuve.

tes-02

A Legújabb testamentum felépítése hemzseg a klasszikus elemektől: bevezetés, fordulat, humor, szerelmi szál, csattanó, happy end. A jól sikerült bevezetés ellenére a film mégis egyre jobban ellaposodik. A jelenetek kiszámíthatóak és a főszereplő meg egyre idegesítőbb lesz állandó kérdéseivel, kíváncsiságával. A folytonosan visszaköszönő, sokszor felesleges CGI-ról már nem is beszélve. A végtelenül kiszámítható befejezéssel pedig már egyértelmű volt, hogy az alkotás soha nem is akart jó film lenni: egy görbe tükör lett a vallásról, aminek értelmét megkérdőjelezi egyszerű humorával. Finoman rávilágít a hit és a vallás különbségére. Más vallani, mint hinni valamiben. Ez a tartalom ugyan nem változtat a film egyszer nézhetőségén.

tes-03

A rendezőnek, Jaco Van Dormaelnek volt már ütősebb alkotása is, mint például a Mr. Nobody. Ennek története és érzelmi töltete lebilincselő, egyértelműen a „Mindenképp látnod kell, mielőtt meghalsz” című kategóriámba sorolnám. Ezzel szemben a Legújabb testamentum nálam tízből ötösre vizsgázott. Ha esetleg valakit érdekelne még hasonlóan bibliai történettel átitatott fekete humor, annak A Mester és Margarita című regényt ajánlanám Bulgakovtól. Ebben az olvasmányban teljességgel kiszámíthatatlan a történet kifutása. Elképesztően groteszk és abszurd, ugyanakkor vicces és érzelmes. Aki elkezdi ezt olvasni, garantálom, hogy nem tudja majd letenni.