Beszámoló a 2016-os Győri Eleven Színjátszó Tábor Hospitációs Programjáról

 01

2016. július 11-18-ig ismét elindult egy csapat színjátszó, hogy Csornán táborozzon. Így immár ötödik éve rendezték meg a Győri Eleven Színjátszó Tábort (GyESzT). Sok-sok éven át a Szilágyi Erzsébet Kollégium jó helyszínként szolgált – főként a győri Révai Miklós Gimnázium színjátszói számára – ám 2012 óta a Győri Színjátszó Műhely több csapata elkezdett együtt táborozni. Idén az Arrabona Diákszínpad Középső csoportja, a Keleti István Művészeti Iskola Győri Tagozatának Comment, kompACT, Nameless, New-GO-k formációi, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium színjátszói, a Révai Miklós Gimnázium Art+alom, actcentus, Keretablakozó Társulat, Térbetöltő Kft.-je indultak útnak.

A tábor vezetője: Balla Richárd

A csoportok vezetői: Balláné Bálint Bernadett, Bauer Ildikó Nessie, Fekete Anikó, Kovács Ágota, Lakatos Dorina, Tóth Szilvia, Tóvaj Ágnes, Bársonyosi Dávid, Horváth Márk, Szántó Dániel

Az alkotótábor idén más struktúrában zajlott, mint ahogy azt már az elmúlt években az érkező játszók megszokhatták. Eddig – a bevált gyakorlatnak megfelelően – az évközi színjátszócsoportok diákjai új formációba szerveződtek, mely csapatokkal egy vagy két vezető dolgozott a héten minden délután. A délelőttökben pedig különböző fejlesztő tréningek zajlottak: beszéd-, mozgás-, zenei-, improvizációs gyakorlatokban vehettek részt a diákok. Az estékben a közös játéké volt a főszerep, az éneklésé, improvizációé, rituális dinnyeevésé, táncházé.

Idén a hosszú, egyhetes színházi alkotófolyamatot a rövidebb lélegzetvételű tréningmunka váltotta fel. Ennek legfőbb célja az volt, hogy minden diák részt vehessen mind az öt tréningen (beszéd és mozgás kapcsolata, mozgástréning, prózai tréning, próza és zene kapcsolata, drámajáték tréning angolul), melyek délelőtt kezdődtek és délután értek véget (2×3 óra). Elhagyva a már rutinszerűvé és kényszeressé vált előadás készítések menetét, a trénerek inkább arra koncentráltak, hogy a diákszínjátszók speciális készségeit fejlesszék. Így tehát a tréningfolyamat hangsúlyosabbá vált a produktumnál. Az utolsó délután, szombaton minden csapat megmutatta 15-20 percben, mi történt az aznapi foglalkozáson. Itt több esetben a vezetők még instruáltak, egy-egy jelenetről elmesélték, az miként készült. A diákok visszajelzései alapján a jól bevált munkamódszer menetének felbolygatása frissítően hatott rájuk, ám szívesen elmélyedtek volna intenzívebben egy-egy tréningfeladatban.

Idén második éve, hogy a GyESzT lehetővé tette a hospitációs program létrejöttét.

A program vezetője: Fekete Anikó

Mentorok: Balláné Bálint Bernadett, Bauer Ildikó Nessie, Fekete Anikó, Tóth Szilvia, Szántó Dániel

Hospitálók: Edvi Adrienn, Kottán Klaudia, Szűcs Viola, Hartyándi Mátyás, Hodossy Bálint

A program célja, hogy hangsúlyozottan hatékony, gyakorlatorientált tanulási lehetőséget teremtsen azon fiatalok számára, akik később csoport-, táborvezetési, diákszínjátszó-rendezői feladatokat szeretnének ellátni. Olyan terepgyakorlat lehetett ez számukra, mely folyamat során szakmai segítséget igénybe véve, saját mentorral, élesben, tréninghelyzeteket lekövetve, később vezetve is elemezhették a diákszínjátszók részvételét, valamint vezetői szerepekről, csoportdinamikáról tanulhattak. Nem is szólván arról a láthatatlan útról, mely a vezetők és „tanoncok” közötti oda-visszahatásról, okulásról szólt. A résztvevő diákszínjátszók felé is fontos értékközvetítést jelent a hospitációs program, s úgy vélem, nagyon hasznos, hogy valaki úgy képződhet, hogy közben maga is részese a folyamatnak. A lehetőségért, hogy maguk is helyt állhattak a gyakorlatban, mindegyik fiatal hálás volt. A tény, hogy a tábori estéken létrejött szakmai fórumokon találkozhattak különböző elemzési, sűrítési formákkal, ezek újabb szempontokat, praktikákat jelenthettek a hospitálóknak, melyeket később remélhetőleg bevezethetnek pedagógiai, színházi, diákszínjátszó és -rendezői tárházukba. A tábori élet több nézőpontú, folyamatos dokumentációja idén is megtörtént. A trénerek pedig kénytelenek voltak nemcsak a saját munkájukra, de a „külső szemre”, későbbi alkotótársra is figyelni, mely sok esetben nem is bizonyult egyszerűnek.

A hospitálók előzetesen egyeztetett kérdéssor alapján folyamatosan dokumentálták a tréningeket, mentoruk három foglalkozásán is jelen voltak. Első alkalommal csak megfigyelőként, másodszorra aktív segítőként, harmadszorra már egész folyamatban aktívan jelenlevőkként szerepelhettek. További két másik tréninget néztek, jegyzeteltek és elemeztek, s mentorukkal nap közben is folyamatosan tartották a kapcsolatot.

A hospitálók aktivizálását előképzettségük alapján a mentorok határozták meg. Így esetenként alkotótársként, máshol inkább aktívabban figyelő vagy asszisztensi szerepbe helyezték őket. A reggeli közös, egész tábort megmozgató bemelegítést minden alkalommal más-más hospitáló végezte, előzetesen egyeztetve mentorával, az esti szakmai beszélgetéseken pedig társaikkal felváltva jegyzeteltek.

Az alkotótábor lezárását követően néhány oldalas összegzőt fogalmaztak meg a hétről, a folyamat során tanultakról.

A 2016-os hospitációs programban nagyon izgalmas öt fiatal vett részt. Már az első tisztázó beszélgetésnél lehetett érzékelni, hogy nem azonos tudásbázissal érkeztek. Ez részben életkoruk különbözősége miatt is adódott (legfiatalabb 18 éves, legidősebb 30 éves), másrészt gyakorlati és elméleti felkészültségükből kifolyólag is. Érdeklődésüket és aktivitásukat a tábor ideje alatt azonban folyamatosan magas szinten lehetett érzékelni. A tapasztalatlanabbaknak láthatóan nagyobb volt az igényük a hét eseményeinek azonnali, s szinte folyamatos elemzésére, hogy megoszthassák aktuális élményeiket. Ez a vezetők részéről is folyamatos éberséget igényelt, hiszen az élmények tudatos feldolgoztatása a későbbiekben is nagy segítséget jelenthet nemcsak az oldás, de mint módszer szempontjából is. A napközbeni hosszú beszélgetések sora, a folyamatos ventillációt követően az esti szakmai megbeszélések már a sűrített, lényegre törő megfogalmazásokra fókuszáltak. Felmerült a kérdés, hogy izgalmas helyzet-e még játszóként már hospitációs programban jelen lenni, s célravezetőbb-e egy-két év távolság a diákszínjátszói léttől. Idén mindkettőre akadt példa.

A mentori tevékenység is számos feladatokra sarkallta a vezetőket. Összetettsége abban állt, hogy nemcsak a hospitációs program tábori reflexiójára, a hospitálói értékelésre szorítkozott, hanem elő- és utóbeszélgetésre is ösztönözte a párosokat.

Az idei hospitálási naplók és összegzők igényes, átfogó, széles rálátással, utólagos átgondoltsággal készültek el. A résztvevők a kérdések mentén tudtak fókuszáltan figyelni, s még újabb nézőpontokat is képesek voltak megfogalmaztak. A mentori beszámolók is részletesen, alapos elemzésként íródtak a hospitálók munkájáról.

1_1

Néhány kérdés a hospitálási szempontok közül:

Hospitálási szempontok

első alkalommal

– Írd le a látott feladatokat! Ha kell, fűzz hozzájuk néhány mondatot, megjegyzést (mi lehetett a feladat célja, pontos felépítése). Ha kérdésed volna, a foglalkozás végén tedd fel a mentornak, a naplózás során azt írásban is rögzítsd!

– Miként látod a csoport alakulását a délelőttben, délutánban (a tréning első és második felében: Mennyire tudnak aktívan részt venni a diákok a feladatokban? Mennyire tudják a foglalkozás során közösen megoldani a gyakorlatokat, felmerülő problémákat? Ha észlelsz kiugró diákot: kreatívabb/passzívabb, mint a többiek, akkor jegyezd le, miben tér el ez a színjátszó a többiektől)!

– Figyeld meg, s írd le a vezetők által elhangzott legfontosabb kérdéseket, s azt, hogy milyen irányba terelik a foglalkozást, a diákokat!

– Milyennek érzékeled a vezetők hozzáállását? (Hogyan aktivizálják a színjátszókat? Mennyire elnézőek, terelgetőek, határozottak?

– Szerinted mi volt a tréning célja? Sikerült-e ezt megvalósítani? Ha igen, miért, ha nem, miért?

– Egyéb ötleteid?

Második alkalommal

– A gyakorlatsor változott-e az általad látott első tréning óta? Ha igen, pontosan miben tért el?

– A kezdeti megfigyelői szerepből hogy tudtad magad aktivizálni a foglalkozáson?

– Írd le, hogy látod a csoport alakulását a délelőttben, délutánban (a tréning első és második felében: Mennyire tudnak aktívan részt venni a diákok a feladatokban? Mennyire tudják a foglalkozás során közösen megoldani a gyakorlatokat, felmerülő problémákat? Ha észlelsz kiugró diákot: kreatívabb/passzívabb, mint a többiek, akkor jegyezd le, miben tér el ez a színjátszó a többiektől)!

– Változott-e a vezetői magatartás? Ha igen, ez miben nyilvánult meg?

– Szerinted mi volt a tréning célja? Sikerült ezt megvalósítani? Ha igen, miért, ha nem, miért?

– Egyéb ötleteid?

Harmadik alkalommal

– A gyakorlatsor változott-e az általad látott első két tréning óta? Ha igen, pontosan miben tért el?

– Miként tudtál aktív alkotójává válni ennek a folyamatnak?

– Változott-e a vezetői magatartás? Ha igen, ez miben nyilvánult meg?

– Miként látod a diákok aktivitási szintjét: mennyire fáradtak el a hét végére, miként tudnak együtt dolgozni, feszültek-e attól, hogy a nap végén produkciót kell bemutatniuk?

– Miként valósult meg a „műhelybemutató” az előzetes elvárásaidhoz képest?

– Egyéb ötleteid?

Hospitálási szempontok a délelőtti bemelegítéshez

– Írd le a bemelegítés menetét!

– Hogyan terveztetek a mentoroddal? Mi okozta a nehézséget az egyeztetés során?

– A bemelegítés vezetése során mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást, s mely pontját élvezted legjobban?

Tábori összegzőhöz szempontok

– Mit gondolsz, mi az, ami kiemelkedő, s sikeresen valósult meg ezen a héten a tábor egészét tekintve?

– A továbbiakban miben lehetne erősíteni a tábort? (egyéb feladatok, játékok, amikkel színesítenéd a programot)

– Mit észleltél a héten a táborlakókból? (aktivitás, energiaszint, problémamegoldás, hozzáállás)

– Mit észleltél a héten a csoportvezetőkből? (tréneri munkáról)

– Miért volt hasznos számodra a tábor?

– Egyéb ötleteid?

1

Hospitálók visszajelzései:

A GyESzT speciális hangulatot teremt, nagyon különleges az a helyzet, amibe a gyerekek kerülnek ezalatt az egy hét alatt… Rengeteget tanultam minden egyes vezetőtől attitűdről, problémamegoldásról, kemény pedagógiai helyzetek helyén való kezeléséről, alázatról, koncentrációról, odafigyelésről, kooperációról, elfogadásról, stb. A legbecsülendőbb dolog mégis az, amennyit foglalkoznak a vezetők jövőbeli tervezéssel, a tréningek felépítésével, vagy egy-egy pedagógiai problémával egészen addig, amíg pontosan meg nem találják rá a legmegfelelőbb megoldást, kerüljön az bármennyi időbe és pluszenergiába is. Ebből következően a diákokkal ellentétben a vezetőknek egyáltalán nincs idejük pihenésre, minden szünetben, az estében, de még a zuhany alatt is valamelyik diákon, tréningen, feladaton gondolkoznak…”1

Örömmel tapasztaltam, hogy a tábor során rengeteg apró trükkel, módszerrel, feladattal tudtam bővíteni az eszköztáram. Energetizáló és koncentrációt növelő játékok mellett külön betekintést nyerhettem az ének-zenén és idegen nyelven alapuló tréningekbe is. Leghasznosabbnak ezeken túl a feladatok közötti észrevétlen átkötéseket és csoportalkotó instrukciókat, valamint a tréningek felépítéséhez szükséges, ívek létrehozásában segítő szempontokat tartottam… Végtelenül konstruktívnak és hasznosnak tartom az esti vezetői ülések struktúráját, ezek nélkül kétlem, hogy hatékonyak lehettünk volna egy ilyen késői időpontban, ennyien, ennyi idő alatt. Az okosan végiggondolt személyre szóló kérdések elősegítették a magas szintű személyes reflexiók létrejöttét… Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem a GyESzT-en! Rengeteg energiát és töltést adott az éves munkámhoz, így egyrészt hospitálóként a magam részéről hasznosnak és sikeresnek értékelem, másrészt vezetőként/magánszemélyként az év legelőremutatóbb élményeként tartom számon.”2

Bár kétség kívül egyik célja bővíteni a színjátszók eszköztárát és fejleszteni képességeiket, a GyESzT végsősoron egy közösségi élmény. Én úgy érzem, hogy egy jóindulatú közösségtudat kialakulását indította el és ápolja a tábor… A jó hangulat és emlékek végett, amiket a GyESzT-nek köszönhetünk, sokunknak ez a nyár fénypontja. Ez nyilván önmagában is siker, de a színjátszásért való így szerzett lelkesedés motivál minket a későbbiekben, önállóan kezdeményezett közös játszásra sarkall…”3

„… A hét egyik nagy pozitívuma volt számomra, hogy újjá éledtek az esti szabadprogram ideje alatt kialakult közösségi játékok… A táborban töltött napok elképesztően intenzívek voltak több szempontból is. Az összezártság, a fáradtság és a folyamatos fizikai és szellemi igénybevételtől, minden érzelmet és gondolatot sokkal intenzívebben éltem meg, mint általában. Mindemellett elképesztő mennyiségű információt és impulzust kaptam, melyek egy része még mindig feldolgozásra várnak…”4

„… Érdekes volt látni a különböző módszereket, ami adódott a tréningek különbségéből és a trénerek személyiségéből és kipróbáltságából is… Számomra nagyon hasznos volt a tábor, mert kívülállóként egészen más megfigyelni bizonyos tréningeket, mint résztvevőként. Ezek miatt is főleg a hét elején mindig inkább passzív megfigyelőként szerettem volna jelen lenni, mert ez jobban segítette nálam a megfigyelés folyamatát. Ami leginkább hasznos volt, az nem is a tréningek jellege, hanem a problémakezelés és az apró módszerek. Az, hogy hogyan vonnak be egy passzívabb játszót, hogy miként tartják fenn a koncentrációt a trénerek. Mindenképpen érdekes volt ezekre a problémákra több megoldást is látni és azt tudatosítani magamban, hogy a működő megoldás, jó megoldás.”5

2

Mentorok visszajelzései:

A GyESzT erényeihez tartozik, hogy utánpótlás nevelésre törekszik, bővíti a diákszínjátszók lehetőségeit, s ez egy újfajta tapasztalatszerzés is egyben.”6

„… A tréningeken megfigyelő státuszban jelenlévő mentoráltak vezetői stílusok, attitűdök, módszertani eszközök egész tárházát követhetik figyelemmel, nem másolási szándékkal, hanem lehetőséget kapva arra, hogy beépítsék azt már meglévő tudásukba, alkotói folyamatukba. Valljuk be, ez még többéves csoportvezetői státuszban lévők számára is adomány lehet, az ilyen módon szerezhető tudásanyag, mint forrás, hiszen új eszmék, új formák mindig vannak, csak sokszor magányosak, egyedül maradnak.”7

Tündököl az új generáció, akik egyre tudatosabban szeretnének foglalkozni a drámával, mint tanítási eszközzel, s ezt a GyESzT hospitációs programja nagyszerűen tudja segíteni.”8

…A szakmai beszélgetésben mind a hospitálót, mind a trénereket, csoportvezetőket szakmai tapasztalatai összegzésére és az élményeikről, munkájukról fogalmazva pontosításra ösztönzi a program. A tanulás-tanítás folyamatát rétegzetten és kölcsönösen működteti a táborban különböző tudás- és tapasztalati szinten lévő személyek között. Állandó elemző-kontrollőrző attitűdre szorít a napi munkában mentorként és hospitálóként is. Hidat képez a hospitálók körének egy része a játszók és a szakmai vezetők között szakmai tudásban, életkorban, ezzel erősítve a kohéziót…”9

Vezetői szempontból a GyESzT egy szakmai önfejlődésre teret adó tábor. Kiváló lehetőség a tapasztalatok megerősítésére, vagy egy év közben nem megvalósítható téma, forma, tréning kipróbálására. Játszói és vezetői szempontból is egy egyén központú tábor!”10

3

Akik a GyESzT létrejöttét segítették:

Bojkovszky Zsolt

Borsi Róbert

Diligens Tibor

Fodor Roland

Glázer Tímea

Import Impró Egyesület

Korányi Bálint

Kovács Tamás

Nagy Zsolt

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága

Pollreisz Balázs

Takács Krisztián

Varga Márk

 

1 Edvi Adrienn hospitáló

2 Hartyándi Mátyás hospitáló, csoportvezető, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákszínpadának vezetője

3 Hodossy Bálint Károly hospitáló

4 Kottán Klaudia hospitáló

5 Szűcs Viola hospitáló

6 Balláné Bálint Bernadett mentor, az Arrabona Diákszínpad Középső csoportjának vezetője

7 Bauer Ildikó Nessie mentor, a KIMI-Győr Nameless csoportjának vezetője

8 Fekete Anikó mentor, hospitációs program vezetője, a KIMI-Győr kompACT csoportjának vezetője

9 Tóth Szilvia mentor, a KIMI-Győr New-GO-K csoportjának vezetője

10 Szántó Dániel mentor, a Révai Miklós Gimnázium Art+alom csoportjának vezetője