2002-ben elindult valami a Universal Picturesnél, ami jobban sikerült az eddigi sablonos, klisével teli akció filmeknél. Ez a kultikus film a Bourne-rejtély, rendezője Doug Liman. Az egész história azzal kezdődik, hogy Bournera valahol a földközi tengeren találnak rá a vízben hánykolódva. Nem emlékszik semmire eddig életéből, ezért nyomozásba kezd önmaga után. Lassacskán kezdi felgöngyölni az ügyet és kiderül, hogy ő egy afféle tökéletes ügynök/katona, akit a CIA használ fel fontosabb személyek kiiktatására.

Bourne profizmusának titka nem saját magában rejlik, hanem egy eljárásban, amit először rajta alkalmaztak: lényegében egy lelketlen, sohasem hibázó mesteri bérgyilkost teremtettek. Az első filmben nem kaptunk választ minden részletre, így került sor a folytatásra 2004-ben a Bourne – Csapdával és 2007-ben, pedig a Bourne – Ultimátummal Paul Greengrass rendezésével. Ezekben az epizódokban mindig egy kicsivel több derült ki főszereplőnkről, például hogy milyen ügyekben vett részt és kik formálták bérgyilkossá. Kis késéssel érkezett 2012-ben egy gyengébb próbálkozás is Bourne – Hagyaték címmel, ám ebben a változatban egy másik ügynök történetét láthatjuk Jeremy Rennerrel a főszerepben. Története csak részlegesen kapcsolódik az eddigi részekhez. Mondhatni ez volt a végső megoldás a stúdió részéről, mivel Paul Greengrass nem volt hajlandó újabb résszel gazdagítani a sorozatot. Ebből kifolyólag Matt Damont sem lehetett meggyőzni a szereplésről. A Hagyaték bukásán érthetetlenül felbuzdulva idén mégis előrukkoltak egy újabb résszel Paul Greengrass rendezésével és Matt Damon főszereplésével.

Bourne 01

Elkezdődött hát a várva várt folytatás. Ismerős dallam csendül fel és egyből bele is érkezünk a dolgok sűrűjébe. Nicky Parsons (Julia Stiles) feltöri a CIA szerverét és titkos adatokat tölt le a Treadstone ügy kapcsán, aminek Bourne is a tagja volt. Nicky is egykoron az ügynökséghez tartozott összekötőként, és az eddigi három részben fontosabb mellékszerepet töltött be. A titkos információk birtokában felkeresi Bournet, akire Görögországban talál rá. Jasonnek sikerült elrejtőznie a világ elől és holmi utcai bunyózással üti el mindennapjait. A CIA egy embere Heather Lee (Alicia Vikander) már az adatlopás pillanatában rááll az ügyre. Nickyt követve az ügynökség is eljut Bounehoz, és újra hatályba lép a szokásos, Bourne kiiktatására szóló parancs. Ezt most nem kisebb ember felügyeli, mint a CIA igazgatója, Rober Dewey (Tommy Lee Jones). Természetesen főhősünk most sem adja meg magát olyan könnyen, ezért ráállítanak az ügyre egy specialistát, Asset-et (Vincent Cassel). Ezzel folytatódik ismét a soha véget nem érő vérszomjas hajsza a fél világon át Jason Bourne nyomában.

Bourne 03

Szerencsénkre nem felejtette el a rendező, hogy hogyan is kell történnie a már védjeggyé vált, rohanó macska egér játéknak. A pörgős zenékre játszódó autós üldözések után loholó kamera és az ügynökök közti hatásos közelharc most sem maradhatott ki a filmből. Ismét nem szenvedünk hiányt a kreatív cselfogásokból, tervekből, ötletetekből, amiket egymás ellen használnak fel. Ennek varázsa azért maradhatott ez idáig fent, mert hitelesen tálalják a nézőnek. Egy percig sem tudunk kételkedni abban, hogy ez ne fordulhatna elő pont ilyen formában mai világunkban. Már csak azért is, mert minden Bourne film iszonyatos tempót diktál és ezért nagyon nagy figyelmet igényel; nem jellemzőek a lassú, felesleges jelentek. Bourne még mindig vérprofin tud menekülni, káoszt teremteni és lefegyverezni az ellene irányuló agyafúrt CIA csapatokat. Matt Damon rezzenéstelen arccal tudja ugyan olyan jól hozni azt a karaktert, akit már az első filmben megkedvelhettünk. Méltó ellenfele, a bosszúszomjas Asset mindenhol a sarkában tud maradni. Nem sűrűn láthatunk olyan szerepet, ahol Vincent Cassel vagy Tommy Lee Jones ne állná meg a helyét. Mindketten hitelesen játsszák a kevésbé szimpatikus ellenfél karaktereit.

Bourne 04

A folytatás sajnos nem hozta a meg a kívánt hatást: a film nem több egy kis nosztalgia élménynél. A marketingesek megint jól dolgoztak. Olyasféle utalgatásokat kaptunk a film előzetesében, hogy főhősünk mindenre emlékszik múltjából. Ebből óhatatlanul is arra következtetünk, hogy ez olyan „most minden titok kiderül” fajta rész lesz, a sorozat méltó lezárása. Azonban az eddigi részekhez képest sokkal kevesebb új információ derül ki Bourne múltjából. Szembetűnően hasonlóak a szituációk és a jelenetek a korábbi részekben történtekhez, csupán csak más köntöst aggattak rá újabb helyszínekkel és szereplőkkel. Jóformán a forgatókönyv is majdnem ugyanaz. Ez a fajta időhúzás akár egy esetleges következő rész közeledtét próbálja előkészíteni, vagy csak az elmúlt négy rész forgatókönyvírójának – Tony Gilory – hiánya folytán következhetett be. Az alkotás nem add hozzá sokkal többet az eddig példátlanul zseniális, szövevényes sztorihoz. Csak azoknak nyújthat új élményt, akik még nem láttak Bourne filmet, viszont nekik inkább az első három epizódot ajánlanám meleg szívvel. Ezekben sokkal több van, mint a műfaj, amibe besorolták őket. A vérfagyasztó, kegyetlen ámokfutás mellett az érzelmek is megmutatkoznak. Főszereplőnk élete tele van szenvedéssel és fájdalommal. Ez a búskomorság kihat az egész Jason Bourne világra, de ugyanakkor ott motoszkál benne a boldogságra való törekvés halvány foszlánya is. A trilógia nálam csillagos ötöst érdemel és a fiatalabb, húszas éveiben járó korosztálynak mindenképpen érdemes megnéznie.