A szex jó. Kultúránk számára ez még ma is radikális gondolat, de az élvezet jót tesz, fizikailag és érzelmileg is pozitív hatással van életünkre. Egy nem-monogám kapcsolat is lehet boldog és természetes, nem muszáj egyből beteges vágyakra, ribancokra és zabolátlan szexőrültekre asszociálni. A többség számára ez már nem egyszerűen radikális, hanem egyenesen felfoghatatlan állítás, ezért foglalkozik a témával a Budapesti Anarchista Színház, akik a Többszörös orgazmus című darabbal szemeket nyitnak fel, és tabukat döntenek le. Az előadás középpontjában a poliamória, azaz sokszívűség áll, mely egy olyan szexuális szubkultúra, ahol a szerelemnek nem feltétele a kizárólagosság.

13087859_1050763841664526_880443266296446180_n

A társadalom szerint egy heteroszexuális, monogám viszony normális, minden más, ami ezen kívül esik, természetellenes. Normálisnak tekintjük a párkapcsolatokat, akkor is, ha erőszakosak, fájdalmasak vagy egyszerűen csak beszürkültek és boldogtalanok, de a kiegyensúlyozott és őszinte nem-monogámia betegesnek számít, csak mert kettőnél több résztvevőről beszélünk. Megkockáztatom, hogy ezzel a kijelentéssel olvasóim felét elveszítem, de véleményem szerint ez a hozzáállás nem csak logikátlan, de ártalmas is, hiszen a közösség ítéletétől félve a szokatlan érdeklődésű emberek inkább elfojtják érzéseiket, s ezzel megfosztják magukat a boldogság lehetőségétől. A Többszörös orgazmus szereplőit is különleges vágyak hajtják, de ők meg merik tenni a nagy lépést, kiállnak magukért, egyúttal a nézőt is bevezetik a szabad szerelem világába.

13118889_1050764528331124_930031297651150533_n

Az előadást különböző párok életéből kiragadott jelenetek építik fel, melyek összefoglalják a hosszú és rögös utat a vágyak felismerésétől egészen azok beteljesedéséig. Részesülünk némi „illemtan-oktatásban” is, hiszen egy rendhagyó kapcsolatnál mindig fontos a szabályok lefektetése. Ha valaki ilyesmin töri a fejét, annak tudnia kell, mit és hogyan illik tennie egy szexbolondnak. A poliamória alapja a partnerek közötti nyílt kommunikáció, függetlenül attól, hogy érzelmileg vagy csak fizikailag kötődnek egymáshoz. Ehhez persze önismeretre, odafigyelésre és türelemre van szükség, melyeket nem könnyű elsajátítani, de akinek sikerül, az utat nyit magának az intimitás egy új formájának megismerése felé.

13102781_1050763938331183_6665786571587779043_n

A Többszörös orgazmus különleges élményt nyújt a nézők számára. A körülöttem helyet foglalók arcán is hasonló vívódást láttam, mint amit magamban éreztem. Azzal a buzgó öntudattal ültem le az első sorba, hogy engem mint nyitott gondolkodású, fiatal értelmiségit aztán nem lehet zavarba hozni. De. Körülbelül másfél perc alatt. Furcsa érzés, mikor a teljes publikum egyszerre jön rá, hogy nem is olyan szabad szellemű, mint hitte. Szerencsére a kezdeti zavar hamar oldódni kezdett, köszönhetően annak, hogy a társulat nem akarta komolyan venni magát, mintha gimnáziumi felvilágosító órát tartanának. Az egész darabot játékosság és könnyed humor ívelte át, melynek hatására eluralkodott rajtunk az érzés, hogy a szexualitásról kizárólag így, nyíltan és tabuk nélkül érdemes beszélni.

13087543_1050764324997811_8266494700751155180_n

Számomra az előadás legfontosabb üzenete a szabadságkeresés szépsége volt. A Többszörös orgazmus nem azt állítja, hogy mindenkinek követnie kéne a poliamóriát, hanem arra próbál rámutatni, hogy minden ember számára nyitott a lehetőség, hogy önállóan és szabadon válassza azt az opciót, ami őt boldoggá teszi. Amíg sem magunknak, sem partnerünknek nem ártunk ezzel, a társadalomnak nincs joga a magánéletünk beskatulyázására. „Legyen minden háztartásban többszörös orgazmus a spájzban”, azaz szeretkezzen mindenki azzal és úgy, akivel és ahogyan akar, az egymás feletti ítélkezésbe ölt energiáinkat pedig inkább fordítsuk fontosabb konfliktusok megoldására, együtt, egymásért!

Fotó: Többszörös Orgazmus, RS9 színház