Az idei Eötvös Konferencia több mint 100 előadója ismét a legnagyobb hazai hallgatói konferenciák közé emelte az immár tizenhetedik alkalommal megrendezett eseményt. Az április 22–24. között lezajlott konferencia programja ezúttal egy kerekasztal-beszélgetéssel is bővült, amelynek témája a közoktatásban lévő tehetséggondozás volt, meghívott vendégei pedig gimnáziumi tanárok. A szombati napon (23-án) este felolvasóestet is tartottunk, ahol bárki bemutathatta friss szerzeményeit.

22-én, pénteken került sor több humán tudományi szekció előadásaira, köztük a nyelvtudományi szekciókra. Az első két előadás a kárpátaljai magyar (és ukrán) tannyelvű iskolák tanulóinak szövegértését, illetve idegennyelv-elsajátításának eredményességét vizsgálta. A témák között szerepelt még többek között a ragadványnevek sajátosságai a beregszászi Gát településén, a nyelvi revitalizáció kérdésköre Moldvában, a főnévi többes szám elsajátításának folyamata a magyar gyermeknyelvben vagy a társadalmi nemi szerepek gendernyelvészeti vizsgálata óvodáskorúak körében. A szekció két legjobb prezentációja Lévai Ákosnak a magyar nyelvben előforduló antiharmonikus tövek esetében fennálló toldalékingadozás (férfinak/férfinek) működését magyarázó kutatása, valamint Mány Dánielnek a morfolexikai hamis barátoknak a magyar, francia és angol orvosi szaknyelvben megjelenő fordítási problémáiról tartott előadása lett. Szintén ezen a napon került sor plenáris előadásunkra, amelyet Dr. Marton Péter, a Corvinus Egyetem adjunktusa tartott Összeesküvés-elméletek, kontrafaktualitás, plauzibilitás címmel. Pénteken került megrendezésre mindezek mellett a Geopolitika, a Klasszika-filológia, a Matematika – Fizika – Informatika, a Művészettörténet, az Orientalisztika és a Társadalomtudomány szekció is.

23-án, szombaton 13 órakor kezdődött a közoktatásban zajló tehetséggondozásról szóló kerekasztal-beszélgetés, amely fővárosi és vidéki középiskolai tanárok részvételével zajlott; a moderátor Balga Nóra volt, a Collegium Választmányának elnöke. Az asztalnál foglalt helyet Börzsönyi Péter (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium, Budapest), Gajda Péter (Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár), Dr. Szalainé Tóth Tünde (Lovassy László Gimnázium, Veszprém), valamint Balga Attila (Eötvös József Gimnázium, Budapest). Szó esett arról, hogy az esetek többségében egyértelmű jelei vannak, ha egy diák átlagon felüli képességekkel rendelkezik, ez bizonyos tanári praktikákkal, megfigyelésekkel könnyen átlátható. Ám sok diák képességei ellenére és motiváció hiányában nem használja ki a tehetségét, és miután kikerül tanárai szárnyai alól, könnyen elkallódik. Fontos, hogy a gyerekek megértsék annak a fontosságát, hogy nem azért kell tanulni, hogy megfeleljenek, és letudják a kötelező dolgozatokat. A minél előbb kialakuló, önálló szellemi tájékozódás és olvasás elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki komolyabb eredményeket érjen el később. Vannak, akik később érnek be, másoknál az eredmények már igen fiatalon megmutatkoznak.

A tehetséggondozás kapcsán kiemelik, hogy fontos vagy fontos lenne a megfelelő létszámú osztályok kialakítása és ezek homogenizálása, hiszen minél nagyobb mértékűek a különbségek a diákok kompetenciájában, és minél nagyobb a létszám, annál kevésbé hatékony az együttműködés tanár és diák között, bár nem lehetetlen. A tutoriális módszer az egyik legjobb eszköz arra, hogy mind a mentor, mind a tutorált diák komoly fejlődést érjen el, hiszen a tanítás során maga a tanító is fejlődik, tanul a mentoráltjától. Ilyen tutoriális rendszer működik az Eötvös Collegiumban is. A tanulmányi versenyek is jó alkalmat adnak emellett arra, hogy motiválják a diákokat, és már középiskolás korban a megfelelő pálya felé irányítsák őket. A kreatív gondolkodás fejlesztése a legfontosabb feladatok közé tartozik, amely alapja lehet a kritikus gondolkodásnak is. Emellett elengedhetetlen, hogy a tanár és diák között legyen rendszeres személyes kontaktus is.

Ezt követte közvetlenül a Tudóstanár-képzés a Collegiumban szekció két előadással, amelyek tematikájukban kapcsolódtak a kerekasztal által felvetett problémákhoz. Dezsényi Balázs a tanórán alkalmazható vitamódszerről beszélt. A vita egy interaktív, kommunikációra ösztönző módszer, amelynek nagy előnye, hogy a beszédkészséget, a figyelmet, a hallgatást (értelmezést) egyszerre fejleszti, nem egymástól elkülönülten. Kutatások szerint a vitamódszer hatására nemcsak az egyén kommunikációs készsége javul, hanem fejlődik az íráskészség és a kritikai érzék is. Balga Nóra előadásában a magyar nyelv és irodalom integrált oktatásának célját tűzte ki maga elé, kitérve a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv visszásságaira. Az előadó az érvényben lévő NAT nagy hibájának tekinti, hogy az irodalom és a nyelvtan tanításában nincsen kölcsönhatás, nincsenek feltárva a kapcsolódási pontok. Szerinte a hagyományos kronologikus tanítás sem tartható. Célja, hogy a jövőben ezekre a problémákra megoldást lehessen találni. A felsorolt előadásokon kívül ezen a napon rendeztük a Biológia- Kémia, a Földrajz – Földtudomány, az Irodalomelmélet, a Színháztudomány, valamint a Modern nyelvek irodalma szekciót is több alszekciójával.

Az utolsó napon (24-én) következtek a régi, a klasszikus, a modern és a kortárs magyar irodalom témakörében megtartott prezentációk, valamint a Történelem és a Filozófia szekciók előadásai. Az irodalommal foglalkozó előadások témái között szerepelt Ottlik Géza prózájának névadási eszköztára, Borbély Szilárd versei, József Attila román versfordításai is. A konferencia utolsó, filozófiai szekciója szintén izgalmas kérdéseket vetett fel. Az első előadó a morális felelősség és a tudatosság viszonyát vizsgálat. A téma egyik szakértője, Neil Levy szerint „szükséges feltétele a morális felelősségnek, hogy tudatában legyünk azoknak a tényeknek, amelyek a cselekedeteink morális jelentőségét adják.” Ez felveti a kérdést, hogy mennyiben tekinthető bűnösnek egy gyilkos, aki a gyilkosság alatt nem volt tudatában annak, amit tesz.

Az idei évben is sikeres konferenciát zártunk. A Föld napján magnóliafát ültettünk, a Filmklub során Orwell 1984 c. regényéből készült filmet lehetett megtekinteni, az Open Mic-on pedig minden bátor vállalkozó oldott, baráti környezetben adhatta elő eddig még csak az asztalfiókban lapuló verseit, novelláit. A jövő évi konferencia reményeink szerint hasonlóan tartalmas és színvonalas lesz.

Fotó: Barabás Gergő, Bartha Regina, Eötvös Konferencia 2016