Szép számmal vettek részt az irodalomra éhezők az anglisztika-amerikanisztika szakhét keretében megrendezett Literature for Dummies (too) címet viselő programon, amely április 20-án a Debreceni Egyetemen került megrendezésre. A nagy érdeklődést látva a délután házigazdája, Horváth Imre Olivér viccesen megjegyezte, hogy ha tudta volna, hogy az Irodalom hülyéknek (is) ennyire vonzó cím, az összes eddigi programot így keresztelte volna el.

A Hatvani István Szakkollégium könyvbemutatóját követően (a teljes kötet ingyenesen letölthető itt) a házigazda rövid prezentációja nyitotta meg a beszélgetést, melyben a pályakezdő tollforgatók számára igyekezett útravalóval szolgálni. Különféle publikációs lehetőségeket, portálokat, folyóiratokat ismertetett és tanácsokat adott az íráskészség fejlesztésére. Imre meglátása szerint legjobb, ha a pályakezdő író és költő olvas, olvas, és még többet olvas, régit és újat is. Megmutatta azt is, hogyan jut el a kézirat az asztalfiókból odáig, hogy kész szöveg lehessen egy folyóirat lapjain. A szerző előbb kiválogatja műveit, megformázza őket az elvárt módon, minél egyszerűbben, nagy gondot fordítva például a gondolatjelekre, hogy a szerkesztőt megkímélje az idegösszeroppanástól, majd egy velős e-mailben elküldi remekművét a szerkesztőnek. Arra is rámutatott, hogy Debrecenben milyen helyszíneken és formában nyílik alkalom bekapcsolódni a kortárs fiatal irodalmi élet vérkeringésébe, például a KULTerdő programsorozat rendezvényein, a LÉK irodalmi kör műhelymunkáin és szerzőként az Amúgy online irodalmi folyóiratban. Az ambiciózus fiatal költő segítségére lehet a szociális média is. Imre olyan online felületeket ismertetett, mint az InstaVers, VersPlatform, PoetVlog. A prezentáció után Imre a rendezvény második részének, a felolvasásnak adta át a terepet.

Áfra János

Elsőként Áfra János olvasta fel három versét. Az első kettőben az édesapját érintő rákbetegségről kaptunk érzékletes képet egyfelől a haldokló apa, másfelől a szenvedő gyermek perspektívájából nézve. A harmadik versben egy diszfunkcionális párkapcsolatról szóló megkapó dialógusba hallgathatunk bele. Bégány Dániel, a legutóbbi debreceni slamverseny dobogósa és különdíjasa következett másodikként, aki humoros slamjében szintén a párkapcsolat problémakörét boncolgatta az „egy sör nem sör, két sör fél sör” analógiájára. Juhász Tibor a szegényebb társadalmi rétegek és a nehéz sorsú gyermekekről szóló írásaival szintén nehéz témát feszegetett, közben szívfacsaró mélységekbe bocsátkozva. Maklári Judit három kedvenc alkotását mutatta meg nekünk, melyekben a délután központi motivumához vissza-vissza térve, megint csak a párkapcsolatok jelentek meg, a testpoétika és a piéta elemeivel átszőve. Ezután Somogyi Tibor slammelt a képmutatóan túl boldog és „cuki” Facebook alternatívájáról, a „Truebook”-ról, élcelődéseit poénokkal keresztezve. Majd Marczin István Bence szerelmes verseit hallhattuk, és itt ismét a bánat vizeire eveztünk, ő sem a boldog párkapcsolatokról mesélt nekünk. Tóth Tamás meglehetősen szellemesen vázolt fel slamjében egy másik, különös kapcsolatot: Kelet-közép Európa és a Nyugat tragikomikus viszonyát. Ezután Sebők György olvasott fel nekünk a KULTer.hu-n frissen megjelent szerzeményeiből, melyekben a felnőttség gyerekes, riadt őrületéről és a feltámadottak megvendégelé  séről beszélt. Visnyei Petra az identitás kérdéseit boncolgató írásokat hozott, az énképet a víz különféle megjelenési formáival: a köd, az eső, és felhő képeivel társítva. A felolvasást az esemény házigazdája zárta két, szakmai érdeklődésével megegyező témájú versével. Az Apokrif irodalmi folyóiratban frissen megjelent, A férfiak korábban halnak és Legénylakás című költeményeiben a maszkulinitás tereit és kereteit vizsgálja. A felolvasás során a megszólalásmódok választékossága és váltakozása miatt a közönség olykor-olykor megilletődve, szótlanul figyelt, máskor pedig nagy kacagástól harsogott a terem.

Visnyei_Petra, Literature for Dummies (too), fotó: Balogh Orsi

Végül a Nanofiction Competition eredményhirdetésére és díjazására került sor. A versenyen anglisztikás hallgatók vehettek részt. A műfaj szabályainak megfelelően, egy pontosan ötvenöt szavas történettel lehetett pályázni angol és magyar nyelven. Minden beérkezett történetet díjaztak, a másodéves Magdus Sándor pedig különdíjat (talán nem meglepő módon, könyvjutalmat) kapott, az eseményt pedig az ő nyertes szövegének felolvasása zárta.

 A finishing move performed a million times. His aged body shakes before making the jump. The audience stands up in a thunderous roar. Sweat, heat, heartbeats, blood. The doctor was right. He bounces off the rope. All of his weary muscles are strained. He hears the cheering crowd, and the smile freezes onto his face.

Bár a debreceni anglisztikás hallgatók általában kevésbé vesznek részt a kortárs magyar irodalmi életben, a Literature for Dummies (too) mindenképpen közelebb hozta azt nekik, illetve kedvet csinált hozzá. Hasznos és tartalmas mondanivalót közvetített a műsor, szórakoztató formában. Elitizmusnak híre se volt, a hülyének (is) tetszett.

Fotó: Balogh Orsi, Debreceni Egyetem, Literature for Dummies (too)