A gyilkosság részleteire eddig még nem derült fény. A rendőrség őrizetbe vette a gyanúsítottat. A közvélemény kíváncsi. Mi van a dolgok hátterében? Milyen ember lehet az, aki képes ilyen tettre? Mi kell ahhoz, hogy valakinek ilyesmi forduljon meg a fejében? Bűnös az, aki ilyet véghezvisz? Mielőtt döntenénk, vizsgáljuk meg az ügyet közelebbről a Félvilág című filmmel Szász Attila rendezésében.

Egy 1914-ben a Budapesti Vízivárosban megtörtént gyilkossági esetről van szó. Az áldozat Mágnás Elza (eredeti neve Turcsány Emília), akit az éjszakai életben ismertek leginkább. A gyilkosság híre felkeltette a korabeli közvélemény érdeklődését. A Félvilág saját átírásában mutatja be nekünk a gyilkosság előzményeit, körülményeit. Az áldozat utolsó négy napjába nyerhetünk betekintést 88 percen keresztül. Eleinte kevésnek tűnik a játékidő, de ezt tökéletesen kihasználja a film: kb. 2 órás filmérzete van az embernek. A Félvilág alacsony költségvetésű tévéfilmnek készült. 2015. december 30-án lehetett először látni Magyarországon a Duna TV műsorán, csak később került méltó helyére, a mozikba.

félvilág1

Kezdjük a történetet a legvégén. Mágnás Elza holtestét pillantjuk meg az első képsorokban. A jelenet egyáltalán nem felkavaró, hiszen eddig nem is ismertük őt. Ezek után Horáció finoman letolja orrnyergéről sötét napszemüvegét, majd szúrós tekintetét a halottkémre szegezve magabiztosan megállapítja: „Itt gyilkosság történt”. Legalábbis joggal gondolhatnánk, hogy ez a bevált krimis klisé fog következni. De kimerítő nyomozás helyett inkább azt fogják elmesélni nekünk, hogy mi vezetett a gyilkossághoz. A négy nappal korábban történt eseményekkel indulunk előre lineáris történetükben. Megismerkedünk Rózsival, a szigorú házvezetőnővel és Katóval, a kezdő, fiatal cselédjelölttel. A ház büszke asszonyát, Elzát csak ezek után pillantjuk meg. Ő és Rózsi már régről ismerik egymást, megszokott hétköznapjaikból az ifjú jövevény rázza föl a két idősebb nőt. Nem mintha ez célja lenne a gyermekien ártatlan, naiv Katónak. A fiatal lány most kezd önállósulni és felnőtté válni. Az élet ezen szakaszán sokszor állítunk magunk elé példaképeket, ám Elza és Rózsi viselkedése nem feltétlenül ideális követendő példa Kató számára. Legtöbbször anyáskodnak az ifjú jövevény felett. Saját képükre formálják, hogy felhasználhassák egymás ellen vívott kis csatáikhoz. Konfliktusuk régebbről ered, mint jelenlegi történetünk.  A filmben sokszor beszédesebbek azok a pillanatok, amikor nem hangzanak el szavak: a színészek tekintetekkel, mimikákkal, gesztusokkal fejezik ki gondolataikat. Szinte tudjuk, hogy mit éreznek ezekben a pillanatokban.

Szereplőink ismertebb színművészek. Köztük Kovács Patrícia (Mágnás Elza), Gryllus Dorka (Kóbori Rózsi), Kulka János (Max Schmidt). Az utóbbi kettő hozza a már tőle megszokott színvonalas teljesítményt. Kovács Patrícia viszont erre még rá tesz egy jókora lapáttal. Kellemes meglepetést okozott nekem koherens alakításával, legtöbbször tekintetével, olykor pedig hiányos öltözékével babonázza meg a nézőt. Nem is lehetett volna ennél jobban bemutatni egy olyan nőt, akinek hivatása a csábítás. A Félvilág cím az ő életformájának meghatározása.

félvilág2

Döbrösi Laura (Szebeni Kató) széles körben még nem ismert színész, viszont egyáltalán nem vált belőle kakukktojás a sok nála tapasztaltabb színész között. Persze közrejátszik a dologban, hogy egy hozzá hasonló korú lányt kellett alakítania. Tíz éves kora óta dolgozik filmforgatásokon. Színészkedés mellett jelmez- és díszlettervezést tanult és énekel is.

Nekem elsősorban a film egyszerűsége tetszett, mert nem kellet bonyolult szálakat kibogozni: elég volt figyelmesen végignézni a történet alakulását. Önállóan dönthetünk arról, hogy mit tartunk helyesnek vagy helytelennek, nem kapunk kész megoldást. Így leginkább Kató szerepével tudunk azonosulni, aki a miénkhez hasonló helyzetben van. Ő nem bélyegzi meg sem Elzát, sem Rózsit. Úgy gondolja, mindkettőjüknek vannak jó és rossz tulajdonságai is egyaránt, ahogy minden embernek.

félvilág3

A filmben azonos arányban oszlanak meg az érzéki és feszült jelentek. Mindkettőt rettentő hitelességgel tudja visszaadni a két idősebb női szereplő. Az erotikától túlfűtött jelenetek olykor már-már zavarba ejtőek, szerintem még a női nézők számára is. Nagyon komoran, keserűen mutatják be nekünk azt a légkört, ami tele van érzelmekkel is, és mindezt hirtelen, mint hidegvizet kapjuk a nyakunkba. Engem már a film kezdeténél magába szippantott ez a világ. Nem is eresztett el addig, amíg meg nem hallottam egy szörnyű női éneklést a stáblista alatt. A jó filmeknél általában végig nézem a stáblistát is. Ennél úgy pattantam fel a fotelből, hogy kikapcsoljam a televíziót, mintha villám csapott volna belém.

Az alkotás nem csak a színészek és a sztori miatt nézhető.  A helyszínek és kosztümök korhűek. Vizuálisan is és zeneileg is rendben van, tehát minden adott a hangulatos atmoszférához. Az operatőri munkát Nagy Andrásnak köszönhetjük, aki a 2. Magyar Filmhéten (2016) a legjobb operatőrnek járó díjat meg is kapta ezért a munkájáért. A film további díjait is az idei filmhéten gyűjtötte be: legjobb férfi mellékszereplő: Kulka János, legjobb forgatókönyvíró: Köbli Norbert, legjobb tévéjátékfilm: Szász Attila.

Akinek számít az első benyomás egy filmről azoknak a Kino Cafe, a Művész Art és a Puskin Art mozik még mindig vetítik. Nálam közepesre vizsgázott a film, de magyar viszonylatban ez még egy négyes alának is elmegy. Itthon ugyanis még gyerekcipőben járnak az ilyen, nagyközönség által is fogyasztható, minőségi alkotások. De a mostani magyar filmeket látva (beleértve ezt is), ez változóban van. A 20-as, 30-as korosztálynak nyugodt szívvel tudom ajánlani, de akár a még korán érő fiatalokat is lekötheti az alkotás.