Az RS9 Színház ismét sikerrel tűzte repertoárjára Határ Győző élesen társadalom kritikus, erősen moralizáló, és filozofikus hangvételű művét A domború homorúsága című színházi fantáziát. Határ Győző (1914-2006) először a nyilas terror, majd a kommunista diktatúra meghurcolt alakja volt. A határon túli magyar irodalom kiemelkedő alkotója 1957-ben emigrációba kényszerült, majd Londonban telepedett le, ahol a BBC munkatársaként működött. Munkái mellett a brit fővárosban kultúrmissziós tevékenységgel folytatta magyar írói tevékenységét, 2006-os halálát követően szellemi hagyatéka pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum öröksége lett.

Irodalmi szövegeiből válogatva Jancsó Sarolta állított össze egy meditatív jellegű, mélyen szuggesszív, egészen különös hangulatú előadóestet. A FÉLonline szerkesztősége a Csokonai alkotói-díjas színművésznővel, színháztörténésszel beszélgetett.

jancsc3b3_rongyszonyeg_4

 

FÉLonline: Miért Határ Győzőre esett a választása?

Jancsó Sarolta: Közel áll hozzám az állandóan kételkedő, semmiféle trendnek és politikának be nem hódoló kritikai hangneme. Nagyon szeretem öntörvényű, bölcs írásait, és úgy gondolom, hogy nagyon fontos éppen ma, hogy a gondolkodásra késztető hangnem jelen legyen a művészetben. Csak a rákérdezések és morfondírozások következtében léphet szellemileg túl önmagán egy irányított és manipulált társadalom.

Kulcsfogalmai lehetnek a darabnak a következők: diktatúrák, nagyhatalmi versengések, háborúk, tömeges mészárlások, anyagi gyarapodás, kapzsiság, hatalmaskodás. Mindezek a fogalmak multimédiás eszközzel illusztrálódnak az előadás során. Miért tartja fontosnak a vetítést?

Könnyebb a befogadhatóság, ha vizuálisan is ráerősítünk a reprezentációra. A szöveg egy elvont fogalmi rendszerrel dolgozik, s a vetítések könnyebbé teszik az asszociatív, aktív részvételt igénylő előadást.  Ezek az egykori, és mai híradó tudósításokból vett filmrészletek.

Ha jól tudom, az ősbemutatóra  az író hazalátogatott Londonból, valamint Göncz Árpád is jelen volt.

Igen,  ez nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra.

Ez volt az első személyes találkozásuk Határ Győzővel, vagy ismerték már egymást korábban is?

Itt ismerkedtem meg vele és a feleségével is, s a találkozás után halálukig tartó baráti kapcsolatot ápoltunk. A mai napig fontosnak tartom Határ örökségének ápolását.

Mi lett a sorsa az előadó estnek?

Mikes Lilla szerződtette a Korona Pódiumra, ahol hosszú ideig ment nagy sikerrel. Jelenleg az RS9 Színházban látható.

Milyennek látja az aktuális társadalmi kontextust? Miért lehet fontos és érvényes ma a színmű?

Eléggé megvezetett társadalomban élünk, ahol a jelszó körülbelül az lehetne, hogy  „Légy szíves fogadd el azt ami van, ne gondolkozz!” Egy kérdések nélküli, önkritikátlan, szellemi fejlődésben nem részt vevő szociális helyzetben nem lehet haladni, fejlődni. Csak kérdések mentén lehet haladni, építkezni.

Mi a személyes üzenete a mai kor nézőjének?

Kezdjünk el gondolkozni, használjuk a gondolkodó képességünket. Nem kell félni attól, ha kérdésünk van, hiszen az nem a butaság jele! Az a butaság jele, ha valaki egyetlen kérdést sem tud megfogalmazni azzal kapcsolatban, ami körül vesz minket, amiben élünk.

 

Fotó: Csáki Rita