A tavasz a tél hiánya. Félő, hogy a fagy
Még visszajön, s törvényen kívül más
Nem védi meg a hóvirágot,
Hiába hoztunk haza egy csokorral,
Felravataloztuk vizespohárban, de
Legjobb lenne visszadugdosni régi
Helyére, úgy tenni, mintha nem lenne
Már félig halott.
A nyár az ősz előhírnöke. Gyűjtjük
A lassan aláhulló leveleket, félve
Szüretelünk, hiszen még nem szabad,
Tartalékoljuk a barackot, amíg
Megrohad, ha egy nappal előbb vesszük
Észre, befőttet készítünk, s a kamrakulcsot
Elrejtjük a matrac alá.
Tél van. Testünk a nyitott ablakon beáramló
Levegő hőmérsékletére
Hűl, felsorakozunk az ajtónál, kilépünk
A hóra.