A Kele Dóri által megálmodott InstaVers sorozat alighanem mindekihez eljutott a bölcsész professzortól a tartalékos alhonvédig, aki kicsit is vonzódik a költészethez. Azonnal oldódik. Üzenni lehet vele. Az interjúsorozat záró állomásaként Kele Dórit kértük, hogy összegezze gondolatait az irodalom-népszerűsítő programok hatásáról.

keledori

A mai irodalom-népszerűsítő programok közül talán az InstaVers volt az első olyan kezdeményezés, ami a befogadók széles rétegében is visszhangra talált. Ma már több hasonló program is fut. Mennyire értek ezek célt? Többet jelentenek humoros, kedves kezdeményezéseknél? Valóban eljuttathatják az irodalmat esetleg olyanokhoz is, akik egyébként nem olvasnának?

Alapvetően úgy gondolom, hogy az irodalmi érdeklődésnek már alapból meg kell lennie ahhoz, hogy valaki ilyen kezdeményezések felé nyisson. A versek, szövegek szeretete, vagy a világ felé való érdeklődés is elég lehet ahhoz, hogy valaki beleolvasson egy versbe, vagy megszeressen egy alkotót. Az irodalom menő, legalábbis én, aki benne mozgok így gondolom, ezt szeretném átadni másoknak is.

Hogyan hívják fel ezek a kezdeményezések a figyelmet az irodalomra?

 Az én projektem esetében a fő platform a Facebook, ahol a képi tartalom sokkal több embert érhet el, mintha csak simán kiposztolnék egy verset. Nyilván a szövegek vizuális megjelenítése változtathat a szöveg tartalmán, de úgy gondolom, hogy az InstaVersekben sokkal nagyobb szerepet kap a szöveg.

insta 1

Milyen többletet ad a befogadónak a költészet vizuális megjelenítése az írott szöveghez képest? Másként hat?

Szerintem a vizuális megjelenítés jobban megragadja az emberek figyelmét. Igen, sokkal könnyebben oldódik vele a szöveg is, de nem gondolom, hogy más impressziókat kapna az ember a képi megjelenítés miatt.

Szerinted átformálhatják ezek a kezdeményezések a magas és popkultúra kettőséről, hagyományos különállásáról alkotott véleményeket? Közelíthetik egymáshoz a kettőt?

Annyira örülök ennek a kérdésnek, mert őszintén szólva ez az egyik fő célom. Úgy szerettem volna a „magas irodalmat” integrálni a populáris kultúrába, hogy biztosítsam az olvasókat: a szöveg mindig magas irodalmi, tűpontos, precíz és minőségi. A többi meg csak sallang. Tavaly Debrecenben a KULTOK konferencián hasonló popkult témáról szóló előadásokat lehetett hallani, talán ott tudatosult bennem, hogy milyen vékony a határ a populáris és az egyszerű között. Én ezen lavírozok azóta is.