Pénteken újra Budapesten koncertezik az Európa Kiadó. Menyhárt Jenővel beszélgettünk a zenekar jelenlegi és esetleges jövőbeli projektjeiről.

európa kiadó (1)

Félonline: Egy Indexes videóinterjúban említetted, hogy téged a hetvenes évek második felében inkább a jazz érdekelt, mint a rockzene, viszont a punkzenére rögtön felfigyeltél. Mit találtál meg a punkban, amit az akkori rockzenében nem?

Menyhárt Jenő: Ezt ma már egy kicsit másként gondolom. Egyrészt ez azért is van, mert nem ismertem, nem láttam át a hetvenes éveket. Születtek ott értékes dolgok a világban, amiről én nem tudtam. De általában egy technicizált, stílusok mentél fragmentálódó rockzene volt. Megjelentek a nagy tudású zenészek, a jó stúdiófelvételek, a stílusok, a kiadók, a nagykoncertek, a szintetizátorok és nem volt érdekes nekem. Én egy fiatal srác voltam tele sokféle érzéssel, gondolattal, aki a hatvanas éveknek a lendületét élte át gyerekként, és az akkori magyar rockzenéből nem beszéltek hozzám produkciók. Viszont meghallotam a Sex Pistolst, amiből akkor egy szót sem értettem, de úgy éreztem, mintha belőlem szólalt volna meg. Ezen kívül a punk tulajdonképpen megtisztította a rockzenét és lehetővé tette az olyan emberek számára, mint én, hogy színpadra álljanak. A kommunikációt tette a homlokterébe az egésznek, nem pedig a zenei tudást.

Tavaly októberben közzétettél egy felhívást, ahol segítséget kértél egy Európa Kiadó történetét összefoglaló projekt elkészítéséhez. Hogy halad az “Európa Kiadó archívum”?

Egyrészt nagyon jól halad, mert baromi sok érdekes anyag jött be. Másfelől lassan halad, mert rengeteg anyag van, rengeteg féle hordozón, amit egyrészt fel kell dolgozni, másrészt sokmindent digitalizálni kell. Ez nem egy olyan projekt, amire annyira rengeteg pénz állna rendelkezésre, hogy fel lehetne bérelni embereket bizonyos munkákra. Úgyhogy ez lelkesedés-alapon megy, mint ahogy azt a nyolcvanas években is csináltuk. Ettől érdekesebb is szerintem, de lassabban haladnak a dolgok. Abban reménykedem, hogy ez ősszel tényleg egy megfelelő formába tud kerülni. Ezt most már tényleg reálisnak gondolom, egy csomó minden kezd összeállni.

Ezt pontosan milyen formában kell elképzelni?

Ez most van még kitalálás alatt. Az eredeti ötlet egy digitális tér volt. A tér azért fontos, mert ez nem egy weboldal. Itt van rengeteg féle anyag, amiben különböző érdeklődések mentén, különböző szinteken lehet majd kutatni. Van, aki nyilván csak bele akar nézni, hogy „Mi is ez az Európa Kiadó?” vagy „Milyen volt az Európa Kiadó ’82-ben?”. De adott esetben ennek kutatásra is alkalmasnak kell lennie. Tulajdonképpen most annak a kitalálása folyik, hogy milyen kiállításban, milyen rendszerezésben válhat ez a baromi sok anyag hozzáférhetővé. Ez rettenetes mennyiségű képet, hangfelvételt, videóanyagot, írásokat, cikkeket, és személyes beszámolókat is magában foglal.

Most pénteken a Dürer Kertben adtok koncertet. Rendszeresen folynak a zenekari próbák, vagy csak koncertek előtt próbáltok?

Hát, ez szakaszos. Az utóbbi időben viszonylag keveset próbáltunk, de most egy rendszeresebb próbaidőszak fog következni.

Szilvási István hogy jött a képbe és milyen szerepet fog betölteni a koncerten?

Pár évvel ezelőtt, még a régi Gödör Klubban volt egy Athe Sam Klub, ami kicsit a sokféleség, a multikultúra jegyében zajlott, mindenki vendégeket hívott meg egy-két számra. Tehát nem hagyományos formájú koncertek voltak. Akkor mi meghívtuk egy számra a Pistit és nagyon élveztük a közös munkát. Akkor beszéltük, hogy “na majd egyszer”, mert milyen jó lett volna még ezt is, meg azt is megcsinálni. Most úgy gondoltuk, hogy ez egy jó pillanat a Dürerben, úgyhogy meghívtuk néhány számba énekelni.

Mi az oka a váltásnak a basszusgitáros-poszton?

Ennek technikai okai vannak. Fülöp Bence nem szakmaként űzi a zenét, és olyan állást kapott, amivel az Európa Kiadó összeegyeztethetetlen lett volna, ezért váltotta őt Winterverber Csaba (Aki többek között a Naprából lehet ismerős – a szerk.). Ő egyébként ismerte és szerette az Európa Kiadót, és egészen véletlenül hallotta, hogy basszusgitárost keresünk, ezért jelentkezett be nálunk. Őt már a Millenárison bemutattunk, de ez lesz az első budapesti koncert, ahol végig ő játszik velünk.

Tündével (Krasznai Tünde – a szerk.) terveztek további koncerteket?

Tündével laza kollaborációban vagyunk. Többször volt vendég Európa Kiadó koncerteken, illetve nekem volt most egy előadóestem, arra is meghívtam vendégnek. Tünde itt van körülöttünk, de a saját zenekarán, a saját produkcióin dolgozik, szóval elsősorban az a fókusza. Ránk talált és szeretjük, hogy itt van a közelünkben, úgyhogy néha majd lesznek együttműködések. („Megtiszteltetés.” – teszi hozzá Tünde az asztal másik végéről.)

Azt szoktad mondani, hogy nem voltak soha hosszú távú terveid az Európa Kiadóval. Mik a rövid távú terveid, ha vannak egyáltalán?

Egyrészt van egy pár koncertünk, például játszunk a Volt Fesztiválon. Illetve én nagyon várom a már említett digitális tér őszi színre lépését is.

A legutóbbi lemez óta születtek új dalok?

Igen, két új dal van. Az egyiknek az a címe, hogy A tánc, a másiknak pedig Olyan különös srác. Egyébként mindkettőt fogjuk majd játszani a Dürerben. Ezeknek még nincs stúdiófelvételük, de remélem, hogy ősszel sikerül ezeket rögzíteni.

Egyelőre csak a mostani, meglévő két új szám stúdiófelvételében gondolkoztok, vagy esetleg terítéken van egy teljes, új anyag felvétele is?

Nem lehet tudni. Annak, hogy az ember kiad egy CD-t egyre kevesebb értelme van. Ezért ez egyre kevésbé is foglalkoztat. Ha ebben gondolkoznék, akkor lehet, hogy még várnék addig, amíg születik még több szám, és azokat majd egyszer együtt kiadnánk. De ennek végül is annyira már nincs értelme, úgyhogy ez majd a történések mentén alakul.