áramszünet – két pont közé képzelt
köztes tér az éjszakában a szemhéj
alatt őrzött testek és zárt lendület-
ek ideje hiány, hogy legyek lehessek
mozgás mint az álom barázdáin szét-
futó üveggolyók aztán reggel. a fehér
számlap. a mutatók nélküli pupilla.
a lapos szembogár. a nyüzsgés. az asz-
falt. az ideges rángás. a lüktetés. a kat-
togás. De az esti órák a sajátjaim. Itt
megnyugszik a részeg város tekintete,
a papírra izzadt tinta, mint a bőrön át
távozó toxinok, sorok, két pont közé
leírt távolság, szavakká rendezett
szilánkok.