2014 novemberében jelent meg a Magidom első nagylemeze, a Turistajel. A 10+1 dalt tartalmazó korong a zenekarra jellemző dinamikus lendülettel egyszer az űrbe repít, máskor pedig a laza pesti életérzést pendíti meg. A lemezen helyet kapnak elgondolkodtatóbb dalok és egy Varró Dani versfeldolgozás is. Összességében egy színes, néhol pörgős, néhol melankolikus tanösvényre vezet minket, amit érdemes végigjárni.

Utoljára 2012 tavaszán írtunk a srácokról, azóta viszont kiadtak egy akusztikus kislemezt, az Obscurity-t, és 2014 novemberében a zeneboltok virtuális és valós polcaira került a régen várt Turistajel című nagylemezük is.

A hivatalosan 2010 óta Magidom név alatt futó családi zenekar első korongjának borítója, ami turistajelekre emlékeztető ikonokat sorakoztat fel, a várakozásoknak megfelelően már sejteti, mennyire sokfelé kalandozhatunk majd a srácok által kijelölt tanösvényen. A lágyan lüktető Introban egy elmosódott, koordinátákat vesztett GPS hangja kalauzol minket az érzékeinkbe szinte berobbanó Dzsungelbe, aminek kezdő gondolata az „Ülj le, igyál egy pohárral!” remek felütést ad a lemez hangulatához. A Houston elszállós gitártémája azonban szinte katapultálja a hallgatót a társadalom útvesztőiből egészen az űrbe. Ez a vidám, Benyhe Róbert által „űrpopként” aposztrofált zenei kísérletezés nagyon jól áll a zenekarnak.

Ezután újabb éles váltás következik, és ismét a Földön járunk. A Szörny sokkal feszesebb tempót diktál az előzőekhez képest, azonban az igazán nagy meglepetése a lemeznek csak most következik, méghozzá Varró Dániel Mozi című versének megzenésítése. Már a zenekar első kislemezén is kitüntetett szerepet kapott Radnóti egyik versének feldolgozása, és a nagy sikerre való tekintettel a srácok úgy döntöttek, hogy hagyományt teremtve további verseket öntenek dalba. A Mozi zenei alapja remekül idézi a Varró Dani verseire jellemző bájos játékosságot, erre segít rá a hangzásba belecsempészett bendzsó vidám, country-s színezete. A pörgős nyelvű verzéket a refrén egyszerűsége oldja fel, így a kezdeti töménység fellazul. Ez a versfeldolgozás talán nem sikerült olyan elementárisra, mint az Eső esik, fölszárad Radnótitól, ám a Moziban is van slágerfaktor bőven.

A lemezen tovább haladva következik a Natúr, ami már évek óta szól a koncerteken, ám végleges formáját a Turistajelen hallhatjuk. A dal különlegessége, hogy a zenekar első klipje is ehhez készült. A videóra jellemző puritán látványvilágban a főszereplők maguk a zenészek, akik mind egy-egy társadalmi jelenséget felnagyítva jelenítenek meg. A groteszk pillanatokban bővelkedő klipben találkozunk piperkőc üzletemberrel, céltalan suhanccal, nemi identitásában megingott férfival és junk foodon élő, kontrollt nem ismerő emberrel is. A videó fő üzenete talán nem okoz meglepetést, így akik már kicsit megteltek a különféle társadalomkritikákkal, esetleg már fantáziáltak arról, hogy vajon milyen lehet fogat mosni Nutellával, azok nem fognak csalódni. (R.I.P. Michele Ferrero)

A következő dal a Gömbölyű, ami az egyik legjobb hangulatdal a lemezen. Bágyadt és merengő gitártémája miatt talán az egyik legszerethetőbb és fülbemászóbb számmá növi ki magát, és a végén felcsendülő gitárszóló bizonyítja, hogy több helyen is megállná a helyét az efféle szabad, elszállós hathúros játék. A Térbetépve nagyon szépen folytatja a hangulati ívet, de a kezdeti merengést egy erőteljes refrén töri meg.

Ismét egy bájosabb és vidámabb szerzemény következik, az Állandó változás, az első duettje a zenekarnak, amely egy szerelmespár évődését zenésíti meg. A női hang Kis Katához köthető, és tökéletesen kiegészíti Benyhe Robi énekét, a refrén pedig szinte énekelteti magát. A bendzsó ezúttal is helyet kap a hangszerelésben, ami ismételten nagyon sokat dob az összjátékon.

A Csillagász egy újabb űrpopos szerzemény, ami vidáman vezet kifelé minket az erdőből, pozitívan lezárva a lemezt hallgatók utazását. Ám a tényleges lezárása a Turistajelnek a Pesti Parti Písz, ami ráadásként került a korongra, ugyanis a srácok ezzel a dallal nyerték meg a tavalyi Dunai Regattát. A pesti életérzést és a nyár felszabadultságát felelevenítő szám méltó lezárása a kalandozásnak.