Rendhagyó akusztikus koncerttel nyitotta 2015-ös évét az Óriás. A vendégekkel kiegészült csapat a Muzikumban mutatta meg a közönségnek dalaik „második arcát”.

óriás1

„Ő Dávid, ő Ákos, én pedig Peti vagyok. Mi vagyunk az Óriás. Ez pedig a koncert.” – vezette fel Egyedi Péter énekes-gitáros a péntek esti koncertet mielőtt belekezdtek az első számba. Ahogy azt megtudhattuk, a Muzikumban eljátszott, és az MR2 Akusztikban hamarosan felvételre kerülő számok nem fedték le teljesen egymást, bár elég nagy a közös metszetük.

Az már szinte az elejétől érezhető volt, hogy az ezen a koncerten képviselt hangzás egyáltalán nem erőszakolta meg az egyébként karcos és zúzós dalokat, sőt a dalszövegek talán jobban is érvényesülhettek ebben a környezetben. Ezt maga az Óriás frontembere is megjegyezte, mondván „tök jó”, hogy megtalálták a dalok „második arcát”. Egyes számok csupán hangszerelésükben változtak, azonban voltak olyanok is (mint például a Szomorú, a Káoszkapitány vagy a Fát dönteni), amelyek egészen új lüktetést vagy melankolikusabb hangvételt kaptak. A hetedik számnál csatlakozott Bátor Gergő, gitáros az annabarbiból, aki kapásból sokat dobott a hangzáson, nem beszélve azokról a számokról, amibe ötödikként megérkezett a Mocsok 1 Kölykök billentyűse, Pulius Tamás.

óriás2

Az estének két eléggé szerencsétlen pontja is volt: a koncert felépítése és a közönség, illetve ezek egymásra hatása. A koncert hangulatának íve eltért a megszokottól, azaz nem egyetlen nagy felfelé menetelés volt, ami a kétharmadánál kicsit visszalassul, hogy aztán még nagyobb erővel üssön a befejezés. Ehelyett a zenekar kicsit lassabb, ráérősebb tempót hozott magával, mindezt persze teljesen jogosan, akusztikus klubkoncertről lévén szó. A Muzikum emeleti termében összegyűlt közönségnek azonban csak a fele tudott leülni, a hátul állók pedig láthatóan (és hallhatóan) nem tudtak mit kezdeni a koncert szokatlan dinamikájával. Ezt legjobban talán a Titkot visszaadni szenvedte meg, amit Egyedi Peti egyedül, egy szál gitárral adott elő, remekül tovább fokozva az egyébként is komor és nyomasztó dal feszültségét. Azonban a közönség hangosabb része ez alatt is végig társalgott, ezzel kicsit megfojtva a feldolgozást.

Ettől eltekintve érdemes volt meghallgatni az Óriást péntek este. Ritka alkalom, hogy akusztikus koncertre kerítenek sort, és ezeken sem csak a szokásos műsor akusztikus változatát állítják színpadra. A mostani koncerten is előkerültek olyan ínyencségek, mint az Üdv újra itt a szárazon még az első albumról, vagy a Látod, most is él, amit a zenekar saját bevallása szerint „kétévente egyszer” játszik. A hangzás vendégzenészekkel való színesítése jól sült el, és az este hangulata is jól alakult a kisebb bökkenők ellenére. A fellépést „himnikus hangulatban” a Szájon áttal búcsúztatta el a zenekar. Ha észben tartjuk, hogy ez az Óriás második akusztikus felvételének csak az ízelítője és nem az egésze volt, kifejezetten jó várakozásokkal és kíváncsian nézhetünk elébe annak, hogy mit hoznak majd össze a srácok a 8-as Stúdióban.

Fotók: Benke Hunor