November 13-án kora este megtelt a Budapesti Műszaki Egyetem Q épületének 139-es előadóterme. Az érdeklődők az egyetemen működő Képi Tanulás Műhelye legújabb konferenciakötetét ismerhették meg, amely Benedek András és Nyíri Kristóf szerkesztésében The Power of Image – Emotion, Expression, Explanation címmel került az olvasók kezébe. A könyvbemutatót november 14–15-én nemzetközi konferencia követte.

264713_cover_front

Hol ér véget a szöveg és hol kezdődik a kép? Mit jelentenek a minket körülvevő képek? Miért szeretjük őket, és hogyan hatnak ránk? Hogyan értjük/értelmezzük a digitális világból ránk zúduló képáradatot? Ilyen és hasonló kérdések merültek fel az idén öt éve, 2009-ben, a BME GTK Műszaki Pedagógiai Tanszékén alakult kutatócsoport életre hívásakor. És elkezdték keresni a válaszokat. Küldetésnyilatkozatukban a képi tanulás megismerését és annak megismertetését tűzték ki célul, és annak a folyamatnak a kutatását, hogyan viszonyulhat az oktatási rendszer a vizuális technológiákhoz. Öt év alatt öt tudományos tanácskozáson vitatták meg a képiség kérdéseit. Ezek eredményeként öt kötet látott napvilágot.

Ambiciózus vállalkozás. Ezekkel a szavakkal méltatta Nyíri Kristóf társszerkesztő az idén megjelent könyvet. Elmondta, alapvető meggyőződésük, hogy az emberi gondolkodás képeken alapul. A fejünkben képek jönnek létre, miközben észleljük, értelmezzük a minket körülvevő világot, sőt gondolataink megfogalmazásakor is a képi értelmezés dominál. A szöveggel mint önmagával való foglalkozás, amely a mai iskolarendszert erősen meghatározza, „megöli” ezt az alapvető gondolkodásmódunkat. Újra meg kell tanulnunk, hogyan viszonyuljunk a képekhez, miként értelmezzük őket. Mindeközben a vizuális kultúra, a képiségbe ágyazott környezet a digitális médiának köszönhetően fokozottan erősödik. A pedagógia kihívása az, hogy hogyan vezeti vissza az embereket a képek világába. „Ez egy göröngyös út, de utaznunk kell rajta.” – jegyezte meg a szerkesztő.

Mit ad ehhez az „utazáshoz”, a képi világba történő hazatéréshez a Képi Tanulás Műhelyének legújabb, angol nyelven megjelent kötete? 24 szerző, 20 tanulmányát közli öt nagy fejezetben, górcső alá véve a legkülönbözőbb területeket, hiszen bárhová nézünk: képek vesznek minket körül. Olvashatunk tanulmányokat a retorika, a civil újságírás, a vizuális propaganda, a kortárs fotóművészet, a festészet témaköréből. Kép, szöveg és gondolkodás viszonyának érdekes együttélését mutatják be az infografikákról vagy a diagrammikus gondolkodásról szóló fejezetek. Megjelenik a kép és az idő viszonyának értelmezése vagy a test mint képi kifejezés bemutatása. De a gyermekek képi gondolkodásáról és ennek a pedagógiai gyakorlatban történő megjelenéséről is találunk írásokat.

VLL_topics_authors

A könyvbemutató hozzászólásokkal zárult. Hol a határ a kommersz és a magaskultúra képisége között? Mit kell tanítani és hogyan ahhoz, hogy belenevelődjenek az iskolások a képi kultúrába, és annak értő használói, alkotói legyenek? Vajon a fülünkkel is látunk, avagy miért lehet érdekes a mai fiataloknak a rádiójáték? Ezek a kérdések merültek fel a szerteágazó tematika mentén, amelyet mégis összekötött a képről való gondolkozás. Ez a szűk másfél óra is megmutatta, hogy éppen csak újra elkezdtünk ismerkedni a gondolkodásunkat meghatározó képi struktúrákkal, és bár az elméleti keretek a „képi fordulat” óta adottak, rengeteg részletkérdés vár még tudományos kutatásra. Nem is beszélve a gyakorlati, társadalmi és pedagógiai alkalmazási lehetőségek feltérképezéséről, amely kiemelt célja a Képi Tanulás Műhelye csoportjának.

A már megjelent négy kötet sok felmerülő problémát megmagyaráz, közben újabb és újabb kérdéseket felvetve. Ezekről is szólt a műhely idén ötödik alkalommal megrendezett konferenciája. Ezúttal Pictures – parables – paradoxes címmel hirdettek tanácskozást, amelyen tizenhárom ország negyvenhat kutatója számolt be a vizuális tanulás távlataira irányuló tudományos eredményeiről.

Olvasóként kíváncsian várom az újabb gondolatébresztő írásokat és a további konferenciákat, köteteket a kifogyhatatlannak látszó tematikáról, amelynek feldolgozásában hiánypótló szerepet tölt be a budapesti központú, nemzetközi kutatócsoport. A tanulmányok gyakorlati eredményeinek alkalmazását pedig – remélhetőleg – hamarosan a magyar oktatási rendszerben is vizsgálhatjuk.