Az elegáns Rózsavölgyi Szalonban mutatták be Dragomán György új regényét, ahol lépni nem lehetett az érdeklődők tömegétől, sokaknak ülőhely sem jutott, annyian voltak kíváncsiak a Máglyára. A beszélgetés moderátora Veiszer Alinda volt, részleteket olvasott fel a műből Stefanovics Angéla, valamint Tóth Evelin misztikus hangulatú énekei és Juhász Gábor gitárjátéka tette színesebbé az estét. A méltán népszerű A fehér király után a Máglya is nagyon magasra tör.

 A beszélgetés során fény derült pár háttértitokra a művek keletkezését illetően: a szerző elárulta, hogy sokszor szól zene a fülében írás közben, talán ezért is halad lassabban a szövegek formálásával. A Máglyára Tóth Evelin énekművészete, zenei világa is hatott, akivel azóta is jó kapcsolatot ápolnak. A regény képeinek értelmezésekor a szerző elárulta, hogy sok elem kitalált: egyszer csak megjelennek előtte egyfajta vizuális élményként, de nem feltétlenül találkozott velük ugyanebben a formában a valóságban. Mikor megjelenik számára egy kép, megpróbálja azt részletekbe menően felderíteni, minél közelebbről szemlélni, és mikor ez sikerült, papírra vetheti. A regény egyik főszereplője Emma, egy fiatal lány, akinek alakja sok tekintetben közel áll a szerzőhöz, talán egyfajta alteregójaként fogható fel. Emmának meghaltak a szülei, nagymamája fogadja örökbe. Elterjed a lányról, hogy szülei besúgók voltak. Felvetődik a kérdés, hogy vajon örököljük-e felmenőink múltbéli bűneit, vagy képesek vagyunk függetleníteni magunkat mindezektől? Hogy határozzuk meg magunkat, egyáltalán kik vagyunk? A szerző úgy véli, valójában keveset tud a családjáról. Azt sem tudja, hogy édesanyja hol született, de maga az édesanyja sem. Nagymamája a gettóból szökött meg. Anyai ágon zsidó, apai ágon örmény, de közben erdélyi magyar is. De mindez, a saját története őt nem érdekli, inkább csak az a vonatkozása, hogy hogyan megy végbe az emlékek, a múlt történéseinek átörökítése egyik generációról a másikra. A közös fájdalom, adott esetben a közös bűn, a megbocsátás kérdése foglalkoztatja. Nem akarja, hogy etnikai, vallási hovatartozása határozza meg, fel akar szabadulni ezek alól a béklyók alól.

máglya_leadkép1

A történetet Emma hangján keresztül halljuk, és mintegy ötven évet ölel fel. Emma bátran dönt, ő már egy felnőtt nő. Dragomán György úgy érzi, ő maga akkor érett meg a felnőtté válásra, amikor szabad akaratából dönthetett úgy, hogy nem megy vissza Erdélybe. Ő Emma szeretett volna lenni, mert Emma bátrabb volt, mint ő. Mindig érdekelte a hatalom nyelve, a hierarchikus viszonyok, amelyből nagyon nehéz a kitörés. Ennek a terhét gyermekkorában élte meg a legerősebben, ez tükröződik vissza a regényben. Veiszer Alinda szerint a regény kegyetlen, kegyetlen, ahogy a felnőttek a gyerekekkel bánnak, de kegyetlenek a felnőttek egymással is.

A könyv meghatározó eleme a havas tájban megjelenő rókák képe. 50-100 róka jelenik meg ketrecekben; felmásznak a dróthálóra, rókapisi szaga terjeng a levegőben – émelyítő, szédítő látvány. Nagy, hideg lakatok zárják börtönüket. Ki kell szabadítani valahogy őket, de a lakatok nem mozdulnak. Egy kocsi gurul arra a közelben koporsókkal, koszorúkkal megrakva, különböző vascsövek, szerszámok a hátán. Egy csákány segítségével lehet leverni a lakatokat. A rókák kiszabadulnak. Elkezdenek körözni, majd befutnak a fák közé… Mit lehet kezdeni a ránk szakadó szabadsággal? Mit jelent szabadnak lenni? Ki számít szabadnak? A szerző szerint az a szabad, aki tud dönteni fontos helyzetekben. Az írás is egyfajta döntés vagy döntések sorozata: meglát egy képet a valóságban vagy a képzelete segítségével, megjegyzi, de kell-e írni róla? Sokáig tart ez a folyamat, jól meg kell fontolni. Előre nem lehet látni egy döntés következményeit, csak az a biztos, hogy következményekkel jár, hogy valami megváltozik.

A Máglyát megelőző A fehér király hatalmas sikert aratott, 30 országban adták ki, és több tucat nyelvre fordították le, a legfrissebb hírek szerint pedig film is születik belőle. Az új regény a jelek szerint már most nagy népszerűségnek örvend, és nincs kizárva, hogy egyszer majd ezek a jelenetek is filmvászonra kerülnek.

Dragomán György Máglya című regényének bemutatója, Rózsavölgyi Szalon, 2014. október 8. 

Fotó: Pethő Anita