Lány a hídon 1. – Szabadság híd

Budát és Pestet összesen tizenkét közúti és két vasúti híd köti össze, nagy részük a kiépített járdáknak köszönhetően alkalmas arra, hogy a Dunán átsétáljunk. Ezt az utat azonban többnyire tömegközlekedéssel, autóval vagy esetleg kerékpárral tesszük meg. Egyik zsúfolt villamosozásom alkalmával, amikor éppen Budára igyekeztem átjutni, az az ötletem támadt, mi lenne, ha – megfeledkezve arról, hogy már megint elkésem – leszállnék és gyalog mennék tovább. A gondolatot tett követte, a hídjárás pedig annyira megtetszett, hogy elterveztem: az év végéig az összes budapesti hídon átsétálok. Első utam a Szabadság hídon át vezetett.szabadsag6

Egy hídon átsétálni számomra mindig nagy élmény – lehet gyönyörködni a Dunában, a rakpartok mellett kiépülő városrészekben és nem utolsó sorban magában a folyón átívelő szerkezetben. A háromnyílású konzoltartós, rácsos vasszerkezetű, régen Ferenc József hídnak nevezett építményről azonban elég hiányos volt a tudásom. Elterveztem, ha meguntam a fényképezést, első utam a könyvtárba vezet, és pótlom a hiányosságokat.

A Fővám téri híd építését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el. A nemzetközileg is meghirdetett pályázatra összesen 74 terv érkezett, végül Feketeházy János II. díjas munkáját Gállik István, Beke József és Jurkinyi Jenő kivitelezte. A hídfők mellvédfalai, a szerkezeti talpkövek és a jégtörő pillérfejek faragott gránitkőből készültek. Építészeti szempontból a legjellegzetesebb rész a mederpillérek fölötti két kapuzat, amit piramisszerűen, külön kötöttek össze. A piramisok gömbvégződésein, 46 méter magasságban, kiterjesztett szárnyú turulmadarakat helyeztek el. A híd mindkét végén, közvetlenül a hídfők mellett két-két vámszedőház is épült. A Ferenc József hidat a Millenium évében avatták fel az uralkodó jelenlétében. Két évvel később, 1898-ban már az alsóvezetékes villamos-forgalom is megindulhatott (a vágányokat a hídpálya szélére helyezték), 1923-ban a vonalat felsővezetékessé alakították át, majd 1928-tól már autóbuszok is közlekedhettek a hídon.szabadsag3

A második világháború azonban az akkori Ferenc József hidat sem kímélte, 1945. január 16-án a Gellért Szállóban állomásozó német alakulatok felrobbantották az építményt, 1946-ban azonban már elkezdődhetett az újjáépítés Haviár Győző és Sávoly Pál mérnökök tervei alapján. A budai vámszedőházakat elbontották, a korlát hiányzó részét egyszerűbben képezték ki, és a címereket is eltávolították. 1946. augusztus 20-án Szabadság híd néven adták át az elsőként újjáépített budapesti hidat.szabadsag5

1980-ban végeztek az első nagyobb arányú rekonstrukciókat, akkor állagbiztosítás miatt az ellensúlyokat szétszedték, az úttestre aszfaltburkolatot terítettek, és korszerűsítették a híd világítását. 1987-ben a hidat a világörökség részévé nyilvánították. A rendszerváltozás után az első szabadon választott Országgyűlés elfogadta, hogy Magyarország címere ismét koronás legyen, így a híd is visszakaphatta régi címerét.szabadsag4

Öt érdekesség a hídról:

  • 1896-ban az utolsó, ezüstből készült szegecset maga Ferenc József ütötte be gőzkalapács segítségével, ezt azonban 1956-ban ellopták. Később alumíniummal pótolták, de sajnos ez is hasonló sorsra jutott, így mára csak a tok van meg, amit a pesti hídfőnél, a hídőr háza mellett lehet megtekinteni.
  • Akkor is megállna, ha a középső 49 méteres szakaszt kivennénk.
  • Mehrens drezdai műegyetemi tanár hídépítéstani könyvében a világ legszebb konzolos hídjainak sorába vette a Szabadság hidat.
  • A Duna főágán átívelő hidak közül ez a legrövidebb.
  • 1946-ban, amikor újjáépítették a hidat, szürke színt kapott, eredeti zöld színét csak az 1980-as rekonstrukció alkalmával kapta vissza 

dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984.

Deák Attila: Művészi vasszerkezete egyedülálló(megtekintés: 2014. szeptember 2.)

Skach Ágnes: Kényszerből volt szürke a Szabadság híd. (megtekintés: 2014. szeptember 2.)