31

Keresztülhajtottak Possenhofenen.

Itt született Ausztria egyik császárnéja, és odaát, a túlparton fulladt bele a tóba Bajorország egyik királya. A két uralkodói méltóság rokonságban állt egymással, és ifjúkorukban volt egy romantikus és boldogtalan találkozásuk a Roseninselen, Possenhofen és a Berg kastély között.

Előkelő környék volt.

Feldafing határában két teltkarcsú zsidó nő golfozott. Egy teltkarcsú őrnagyné éppen az imént kezdett el játszani.

„Enni Feldafingben fogunk” – határozta el Harry. „Feldafingben elfogadható a közönség, amióta a golfpálya megnyílt. Gyakran kikocsizom ide, a városban már alig lehet valahol enni, mindenhová betette a lábát a csürhe.”

És még azt is megjegyezte, hogy régebben gyakran kiment Tutzingba is, ami hat kilométerrel délebbre fekszik, de oda rendes ember már nem megy, most ugyanis egy gyár van ott, és lépten-nyomon munkásokba ütközik az ember.

32

Feldafingben csodálatos a tó mellett ülni.

Különösen szélcsendes nyári estéken. Olyankor a tó mozdulatlan, és Kufsteintől a Zugspitzéig látod az Alpokat, és gyakran képtelen vagy eldönteni, hogy amit látsz, az még szikla vagy már felhő. Csak a Benediktenwand uralja jól kivehetően a látóhatárt, és megnyugtatóan hat a szemlélőre.

Agnes egyetlen hegyet sem ismert, és Harry elmagyarázta neki, hogy hívják az egyes hegycsúcsokat és -gerinceket, és hogy veszélyes, hosszadalmas, könnyű vagy éppen teljességgel lehetetlen a megmászásuk. Hiszen Harry hegymászó is volt, de már jó ideje hallani sem akart a hegymászásról, mivel képtelen volt elnézni, milyen borzalmasan sportszerűtlenül viselkedik a hegymászók kilencvenkilenc százaléka. Nem vette jó néven, hogy kifogástalan sportfelszerelés helyett csak lódenkabátra telik nekik, és azt sem tudta megbocsátani, hogy edzetlenek, mert csak évi tizennégy nap szabadságot kapnak.

Ez a kilencvenkilenc százalék elvette a kedvét az Úr gyönyörű hegyeitől, így már csak három dolog érdekelte: a jégkorongozás, az autózás és a szerelem. Néha összekeverte a kedvteléseit. Ilyenkor a jégkorongozást szerette, az autójával játszott, és nőkkel autózott.

A korcsolyákhoz és az autóalkatrészekhez – nyugodtan mondhatjuk – pedánsan viszonyult. Ezzel szemben a nőkkel jóval elnézőbb volt: nagyjából húsz és negyven között húzta meg a határt, és még ezen belül sem mutatkozott különösebben válogatósnak, csak közönségesnek.

Fordította: Balogh Virág Katalin

522px-Ödön_von_Horváth

Ödön von Horváth, Sechsunddreißig Stunden, 31-32. fejezet. Az előző két rész itt olvasható.

Folytatás hamarosan!

Az eredeti szöveg forrása