Tegnap végre kezdetét vette ténylegesen is az idei év Kexx Fesztje, melynek legnagyobb meglepetése minden bizonnyal az első fellépését elkövető Belga zenekar volt.

Belga2

 Érkezés után feltérképeztük a terepet és az árakat is. A ruhatárban kedves emberkék fogadtak, segítőkészen navigáltak minket, mit hol találunk. Negatív tapasztalat talán annyi volt csak, hogy a női wc-ben nem volt lámpa, így el kellett sajátítanunk a sötétben pisilés művészetét.

Bemelegítésként a Jam Balaya kezdett, este hét körül ők terelték a tömeget a színpad felé – láthatóan sikerrel. Viszont, aki nem hangolódott még kellőképp a fesztiválra, azoknak mindenképp a következő banda, a Barbárfivérek hozta meg a kedvet – köztük nekem is –, s lelkes csápolással mozdultak együtt a kezek és fejek, hangosan üvöltve a szövegeket.

Barbárfivérek

A lendületes kezdést viszont számomra megrekesztette a kilenckor kezdődő Mikee Mykanic – persze a fanok, és többségében a férfiak lelkesen nyomták a szövegeket. Olykor becsatlakoztunk egy „wíjúwíjú” vagy valami hasonló kiáltásra, de én, személy szerint vártam, hogy vége legyen. Őt követte a Killakikitt, mely számomra szintén még az „elbólogatok erre, de inkább a sörömbe merülök” kategóriába tartozott.

Utánuk az általunk már várt DSP lépett fel, reméltük a hangulat majd itt fog a tetőfokára hágni – ami majdnem meg is volt, ha meglepetésünkre nem csak félórás lett volna a produkció. Bár ezt a negatívumot kárpótolta, hogy a színpad mögötti kis bódéban az utolsó emberig ott álltak és fotózkodtak, aláírtak rendkívül rokonszenvesen.

DSP

Ekkora már kellőképp elfáradtunk a többórányi állásban, és fontolgattuk a hazamenetelt, de a Belgát vártam már, így befurakodtunk az első sorokba és már fel is csendültek az ismerős dallamok. Szép lassan gyülekeztek az emberek, míg egész pofás tömegként ugráltunk az ismert dalokra. Első Kexx fellépésük révén, gondolom törekedtek arra, hogy a legismertebb dalok között mindenki találjon fogára valót. Rendkívül jó hangulatot teremtettek, és kijelenthetem, hogy ők voltak a legjobbak a nap folyamán. Koncert közben persze kaptunk meglepetést, méghozzá szódásszifonból, felváltva locsolták a közönséget, de senki nem bánta. Őrültek voltak és bolondok, emellett fantasztikusak – egy szóval belgás volt a koncert. Volt vissza taps és az elmaradhatatlan Egy-két-há’, na meg pacsi a közönséggel.

Belga4

Aki még bírta talpon és energiával, azoknak a Sub.hu Placcon Adam Ajkay adta a talp alá valót, majd őt követte a sokak által legjobban várt Andro.