– interjú a ZUP zenekarral

Nagy adag lendülettel, apró karcos fricskával, huszonévesek életérzésére jellemző nyughatatlan bizonytalansággal és bájos hangulatfestő dalokkal jelent meg a ZUP második nagylemeze, a Huszonvalahányban.

ZUP_album_cover

 

A zenekar magját a Farkas testvérpár alkotja, Kriszti és János, akik 2007-ben kezdtek el feldolgozásokkal foglalkozni. A ZUP azonban 2011-ben koncepciót váltott, és nagy örömünkre saját dalok írásába kezdett Gaál Kristóf basszusgitárossal és Tardos Balázs dobossal kiegészülve. A Takarásból című EP-jük után 2013-ban jelent meg első nagylemezük, a Füstjelek szélcsendben. A zenekar lendülete pedig töretlennek bizonyult, így kicsit több mint egy év után máris itt az új nagylemezük, a Huszonvalahányban, amelyben remekül keveredik a nyári könnyedség és a fesztiválokra jellemző felszabadult hangulat. Emellett azonban találkozhatunk élesebb társadalomkritikával és az önállósodás útjára lépő fiatalok bizonytalanságával egyaránt. A ZUP második lemeze hangzásában is színesebbé vált, kellemes folkos elemekkel egészültek ki a pörgős gitártémák. Az új lemezt hallgatva egyszerre jár táncot a lábunk és a szívünk, néhol pedig felszabadult, nyári naplementéhez passzentos ringatózásra csábít.

A Huszonvalahányban az egyik legismertebb online stream oldalon debütált, ahol kevesebb, mint tíz nap alatt a lemezlisták harmadik helyére került. Erről, valamint a lemez előkészületeiről és a ZUP jövőbeni terveiről beszélgettünk Farkas Krisztivel és Jánossal. Továbbá kiderült az is, hogyan került a Mák!-ba fricska!

Mit gondoltok a lemez pozitív fogadtatásáról?

Farkas Kriszti: Természetesen nagyon örülünk neki, és kicsit meg is lepődtünk. Nem gondoltuk volna, hogy eddig eljutunk. Látjuk, hogy Magyarországon is egyre inkább átalakulnak a zenehallgatási trendek, és a stream oldalak egyre hallgatottabbak, de számunkra ez a fogadtatás mindenképp meglepő volt.

Farkas János: Nekem is pozitív élményeim vannak az új lemezzel kapcsolatban. Ez egy új próbálkozás volt a részünkről. Nem a Youtube-ot szerettük volna elsődleges megjelenési felületként használni, hanem a stream oldalakat. Én azért várnék pár hónapot, hogy levonhassam a végkövetkeztetést, de eddig boldog vagyok.

Az előző lemezetek, a Füstjelek szélcsendben megjelent bakelit lemezen is. A Huszonvalahánybant is kiadjátok ilyen formátumban?

F.K.: Igen, mivel a bakelit az egyik kedvenc formátumunk, főleg János és a basszusgitárosunk, Gaál Kristóf számára. Nekem sajnos még nincs lemezjátszóm, de tervezem, hogy lesz, és ezt a lemezt is szeretnénk néhány példányban bakeliten megjelentetni.

A stúdiófelvételeteken a dob szekciót vendégzenészekkel, Prommer Patrikkal és Tardos Balázzsal vettétek fel. Hogyhogy nem Vincze-Fekete Mátéval, a jelenlegi dobosotokkal készítettétek a lemezt?

F.K.: Balázzsal kezdtünk saját dalokat írni, vele vettük fel az első lemezt, illetve a második lemez munkálatait is vele kezdtük el, de az élet tartogat más meglepetéseket is, így egyéb elfoglaltságai adódtak, melyekkel nem tudta összeegyeztetni a velünk való zenélést. Úgy döntöttünk, hogy keresünk egy embert, akivel működik az alkotófolyamat, és megtaláltuk Patrikot, viszont ő is nagyon elfoglalt. Az élő megszólaláshoz pedig kerestünk egy olyan embert, aki teljesen oda tudja tenni magát. Érdekes ez a felállás. Azt gondolná az ember, hogy furcsa, ha három ember fordul meg a dobos poszton. Én viszont úgy gondolom, szerencsésen jöttünk ki ebből, mert a dalaink minden dobos keze alatt másként szólalnak meg. Tanulságos volt megtapasztalni, hogy mennyi irányba vihetjük el a dalainkat.

F.J.: Számomra is motiváló volt a közös munka a lemezkészítés során Patrikkal és Balázzsal. Jelenleg a zenekar trióként működik, amely koncerteken kiegészül egy dobossal, hogy az élő megszólalás teljes legyen, de reméljük, Mátéval készíthetjük majd el a harmadik lemezt.

zup quimby

Az új lemezen több folkosabb elem és hangszer is felfedezhető: az ukulelén keresztül a tangóharmonikán át a bendzsóig. Tervezitek a jövőben, hogy ilyen irányba mozduljon el a hangzásotok?

F.K.: Ezeket a stíluselemeket és hangszereket mindig is használtuk, csak valamiért az előző albumnál kicsit egyszerűbbre vettük a hangszerelést. A Huszonvalahányban lemezben minden benne van, ami minket jellemez.

F.J.: Reményeim szerint azért még több minden jellemez minket, ez majd kiderül a következő lemeznél. Azért is hozom ezt szóba, mert én már a következő korongra készülök. Krisztivel már beszélgetünk róla és az új gitártémákat is csiszolgatjuk.

F.K.: János megállíthatatlan!

Tehát az új korongon minden megjelenik, ami jelenleg jellemez titeket. Egyaránt vannak benne társadalmi problémákat boncolgató szövegek, valamint életérzésdalok is. Hogyan születtek ezek?

F.J.: Folyamatosan különböző impulzusok érnek minket az életben, főleg Budapesten és a nagy magyar valóságban, ezek pedig nagyon jó táptalajul szolgálnak ahhoz, hogy dalok szülessenek. Úgy érzem, olyan irányba haladunk, amiről kell és lehet is írni.

F.K.: A társadalomkritikus dalaink egyrészt a hazai, másrészt pedig nemzetközi történésekből táplálkoznak. Édesanyánk orosz származású, és most tőlünk keletebbre is olyan dolgok történnek, amelyek napi témaként kerülnek fel például családi vacsorák során. Ezek a dolgok és hangulatok burkoltan mind megjelentek a dalainkban is. Emellett viszont nem tagadhatjuk le, hogy huszonévesek vagyunk, és minden, ami ezzel jár, szintén felbukkan a zenénkben, például a fesztivál fless, a bizakodás, elbizonytalanodás, ami a késő huszonévesekre jellemző. Kicsit kitolódott az emberek önállósodásának ideje, és ezzel mi is most kezdünk el szembesülni.

A Mák! című dalotokban felbukkan egy erőteljes lázadás a közhelyek ellen. Szándékos ez a szembefordulás?

F.J.: Remélem! Aztán a végén kiderül, hogy közhelyesek vagyunk?!?

F.K.: A Mák! volt az a dal, ahova János szándékosan beollózott hangzatos dalszövegeket, közhelyeket, és így jött össze a sztori.

Tehát a közhely ellen közhelyeket vetettetek be?

F.J.: Érdekes, de igen!

F.K.: Így akart fricska lenni ez a dal.

Melyik a kedvenc dalotok az új lemezről?

F.K.: Nekem a Nagyon élsz című dal a kedvencem. János nem akarta feltenni a lemezre, mert ez egy duett lett volna, ő pedig nem érezte, hogy neki való lenne, én viszont kibuliztam, hogy rajta legyen. Azért szeretem, mert nagyon megkapó hangulata van, minimál hangszereléssel.

F.J.: Nekem is a Nagyon élsz a kedvencem annak ellenére, hogy hallgatni jobban szeretem, mint koncerten játszani.

Az előző albumhoz is forgattatok már klipet. A Huszonvalahányban lemezhez terveztek ilyesmit?

F.J.: Tervezünk. Két dalhoz is szeretnénk klipet forgatni. Reményeink szerint például a Nagyon élszhez lesz videó a közeljövőben.

F.K.: Én még a Jó világ vanhoz szeretnék klipet forgatni és a Mák!-hoz is. Persze az lenne a legjobb, ha mindenhez készülne vizuális megjelenés.

Szabó Balázs is közreműködött egy dalotoknál. Lesz még hasonló koprodukció más vendégzenészekkel?

F.J.: Gondolkodtunk rajta, és ezúttal mindenképpen valamilyen ütős és meglepő párosítás lenne a kézenfekvő. Valahogy kiforrja majd magát ez a koncepció, de annyi mindent tervezünk még!

…és annyi minden van mögöttetek. Ebben az évben például, felléptetek az MR2 Akusztikban, a legtöbb fesztiválon játszotok és a Vad Fruttikkal is turnéztatok. Mire készültök még a közeljövőben?

F.J.: A Vad Fruttikkal való közös turnénk nagyon jól sikerült. Szakmailag és emberileg is sikerült megtalálnunk velük a közös hangot, összebarátkoztunk, és a közönség is jól fogadott minket. Lehet, hogy az őszi szezonban egy másik nagy zenekarral szeretnénk turnézni, kvázi közönséget építeni magunknak. Szerintem a kisebb zenekaroknak ez a legjobb módja, hogy kicsit kitörjenek az ismeretlenségből.

Hogyan zajlik a közös alkotói folyamat és a zenélés?

F.K.: Nekem nagyon tetszik, ahogy János dalszöveget ír, a velősebb gondolatok mindig tőle származnak. Az én szövegírásomra inkább az jellemző, hogy szeretek különböző hangulatokat megfogni. Persze mindig megkapom, hogy túl sok már a természeti kép, de ezek hozzám közelebb állnak.

F.J.: Kriszti nagyon jó énekdallamokat talál ki szerintem, nekem ez nehezebben megy. Úgy tűnik, jól kiegészítjük egymást.

Testvérpárként könnyebb vagy nehezebb megtalálni a közös hangot?

F.J.: Nem tudnám megmondani, lassan 7-8 éve zenélünk együtt Krisztivel.

F.K.: Én viszont tudom. Jelenleg van egy mellékprojektem, egy trió, amelyben orosz dalokat játszunk, és nem Jánossal zenélek együtt. Mivel friss a dolog, sokkal inkább figyelek arra, hogy hogyan fogalmazzam meg az instrukcióimat, Jánossal viszont nincs ez így. Ha valami nem tetszik, azt megmondom úgy, ahogy gondolom. Lehet, hogy kicsit könnyebb, de azért konfliktusosabb is. Vannak kisebb vitáink, de ezek mindig megoldódnak, mert könnyen megbocsátunk egymásnak.

zup park

Készültök lemezbemutató koncerttel?

F.J.: Tervezzük, hogy lesz kimondottan lemezbemutató koncertünk, de inkább ősszel. Viszont augusztus 9-én, az A38 hajó tetőteraszán lépünk fel, ahol az új lemezről is játszunk majd dalokat!

Fotók: Lengyel Balázs

Borító: Lossonczy Bazsó