Taxisorok a bejárat felé vezető úton, boltok előtt ivó tömegek, fűben fekvő józanodók vagy részegedők, autókból üvöltő zene. Nagyjából ez a feeling uralkodott tegnap kora este a fesztivál környezetében. Benn pedig ez hatványra emelve, és igazi fesztiváltömeg, melynek nagy része a Biffy Clyro-koncertre érkezett. Nem titok, hogy mi is ezt vártuk a legjobban.

DSC_9585

Ha az eddigi fellépők közül példának okáért (és műfajtól függetlenül) Dj Fresh produkcióját a „hakni” szóval lehetett illetni, akkor a brit rockerek ennek szöges ellentétei voltak.  Már a várakozás során igazi „nagykoncert” élménye volt az embernek, érezni lehetett a levegőben, hogy nem kis élmény vár a nagyszínpad előtti tömegre. Egyértelműen rajtuk voltak eddig a legtöbben az idei PAFE-n. A Biffy Clyro kis késéssel, egy ügyesen eltalált bemelegítő szám után elemi erővel robbant a színpadra. Kicsit lehetett tartani attól, hogy egy kiszámítható matekegyenletet fogunk látni tőlük, de szerencsére kellemeset csalódhattunk ebből a szempontból. A profizmusnak természetesen ma már elengedhetetlen velejárója, hogy gondosan megszerkesztett show-kat kapunk a nagy zenekaroktól, viszont innentől még sok mindenen múlik, milyen lesz a koncert.

DSC_9573

A nagy menedzserek azt mondják, azok a jó bandák, akik izzadnak a színpadon, itt ezzel nem volt probléma. Minden tag ugrált, rohangált, esett-kelt a deszkákon. Annyira elemükben voltak, hogy egy pillanatig sem unatkozhattunk a széttetovált gitármestereknek hála. A koncert minden ízlelőbimbónak kielégítő volt, ha kellett koszos, hangos, zajos zúzás vitte le a fejünket, de kaptunk egyszálgitáros, romantikus dalt is. A műsoridőbe mindez simán belefért két „visszával”, mert az angolok nem érték be egy sima egy és negyed órás fellépéssel. Ez volt a közönség szerencséje, mert szemmel láthatóan ők sem érték volna be.

DSC_9552

Éjjel 1 körül még meglátogattuk a közönségkedvenc Fish! koncertjét a metál sátorban, ahova maga Senior Hal sem értette, hogyan kerültek. Megszokott, teltházas tombolás volt az eredmény, ahogy az lenni szokott. Kovács Krisztiánék eljutottak arra a szintre, hogy bármikor játszanak és bárhol, mindig 100%-os bulit tudnak csinálni.

DSC_9612

A szántódpusztai éjszaka ezután dübörgött tovább, mi azonban otthagytuk a zajt és a mulatságot, mert a PAFE utolsó napján még többek közt a friss lemezt járató Supernem és a várva várt The Offspring is kifáradásra ítél minket.

Fotók: Fischer Zoltán